HATODIK HITVALLÓ ESTE

12 HITVALLÓ ESTE

Hitkérdések a Heidelbergi Káté alapján

Hatodik alkalom: Sákramentumok

65.

Mivel tehát egyedül a hit tesz minket Krisztusnak és minden jótettének részesévé, honnan származik az ilyen hit?

A Szentlélek hozza azt létre a mi szívünkben a szent evangélium hirdetése által, és megerősíti[1] a szent sákramentumok használata által.[2] 

66.

Mik a sákramentumok?

Azok Isten által arra rendelt látható szent jegyek / jelképek és pecsétek, hogy az ezekkel való élés által[3] ő nekünk az evangélium ígéretét még jobban értésünkre adja és megpecsételje; mégpedig azt, hogy ő nekünk[4] Krisztusnak a kereszten véghezvitt egyetlen áldozatáért a bűnök bocsánatát és az örök életet ajándékozza kegyelemből.[5]

67.

Arra való tehát mindkettő, az ige és a sákramentum, hogy a mi hitünket Jézus Krisztus keresztáldozatára, mint a mi üdvösségünk egyetlen alapjára irányítsa?

Úgy van, mert a Szentlélek az evangéliumban tanítja és a szent sákramentumok által pedig megerősíti, hogy az egész üdvösségünk Krisztus egyetlen áldozatában van, amely értünk történt[6] a kereszten.

KÉRDÉS:

Hogyan származik a hit az evangélium hirdetése által és a sákramentum hogy erősíti azt meg?

Mi kell ahhoz, egy sákramentumhoz?

Mire való, mire jó a sákramentum?

68.

Hány sákramentumot alapított Krisztus az Újszövetségben?

Kettőt: a szent keresztséget és a[z úri] szent vacsorát.

KÉRDÉS:

Miért nincs több sákramentum?

Ez a kettő miért sákramentum?

69.

Hogyan emlékeztet és biztosít téged a szent[7] keresztség arról, hogy a Krisztus egyetlen áldozata a kereszten a te javadra szolgál?

Úgy, hogy Krisztus ezt a külső vízfürdőt elrendelte és emellett / közben / ezzel együtt (egyben) megígérte, hogy én olyan biztosan megmosatom (engem olyan biztosan megmos) az ő vérével és Lelkével az én lelkem tisztátalanságaitól, ami az én minden bűnöm[et jelenti], amilyen biztosan én külsőképpen megmosatom a vízzel, amely a test piszkosságát szokta lemosni.

70.

Mit jelent Krisztus vérével és Lelkével megmosatni?

Azt jelenti, hogy Istentől kegyelemből[8] bűnbocsánatunk van Krisztus véréért, amelyet ő keresztáldozatában értünk kiontott; továbbá a Szentlélek által megújít és Krisztus egy tagjává szentel, hogy minél inkább[9] elhalnak bennünk a bűnök, annál jobban egy istenfélő, feddhetetlen életben járjunk. 

71.

Hol ígérte Krisztus, hogy mi olyan biztosan megmosatunk az ő vérével és Lelkével, mint a keresztvízzel?

A keresztség szereztetésében,[10] amely így hangzik: „Menjetek el és tanítsatok minden népet és kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak, és a Szentléleknek nevében.” – „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, de aki nem hisz, az elkárhozik.” Ez az ígéret meg is ismétlődik, amikor[11] az Írás a keresztséget „az újjászületés fürdőjének” és „a bűnök elmosásának” nevezi.

72.

Tehát a vízzel való külső megmosás maga a bűnök lemosása?

Nem, mert egyedül a Jézus Krisztus vére és a Szentlélek[12] tisztít meg minket minden bűntől.

73.

Miért nevezi hát a Szentlélek a keresztséget az újjászületés fürdőjének, és a bűnök lemosásának?

Isten nem kellő indok nélkül szól így: ugyanis nem csak tanítani akar minket azzal, hogy amint a test tisztátalansága a víz által, ugyanúgy a mi bűneink Krisztus vére és Lelke által elvétetik;[13] hanem sokkal inkább, hogy ő minket ezek által az isteni garanciák és jegyek[14] által biztosítani akar arról, hogy mi olyan valóságosan mosatunk meg lelkileg[15] a bűneinktől, ahogy megmosattunk a természetes[16] vízzel.

74.

Meg kell-e keresztelni a kisgyermekeket is?

Igen, mert ők ugyanúgy, mint az idősek Isten szövetségébe és az Ő gyülekezetébe[17] tartoznak, és Krisztus vérében a bűnöktől való megváltás és a Szentlélek, aki a hitet munkálja, nekik nem kevésbé mint az időseknek megígértetik, ezért kell őket is a keresztség által, mint a szövetség jele által[18] a keresztyén egyházba[19] betagolni és a hitetlenek gyerekeitől megkülönböztetni, mint az Ószövetségben a körülmetélés által történt, ami helyett az Újszövetségben a keresztség szereztetett.

KÉRDÉS:

A keresztség hogyan sákramentum?

Hogyan hat a keresztség, és mit használ nekünk?

Minden gyermeket meg kell keresztelni?

75.

Hogyan emlékeztet és biztosít téged a[z úri] szent[20] vacsora arról, hogy te Krisztus egyetlen áldozatából a kereszten és annak minden javaiból részesülsz?

Úgy, hogy Krisztus megparancsolta nekem és minden hívőnek, hogy együnk ebből a megtört kenyérből és igyunk ebből a kehelyből az ő emlékezetére. S ezzel együtt[21] megígérte először azt, hogy az ő teste értem a kereszten olyan biztosan feláldoztatott és megtöretett, és az ő vére értem kiöntetett, amilyen biztosan én a szemeimmel látom, hogy az Úr kenyere számomra (meg)töretik és a kehely nekem (át)adatik.[22] Továbbá, hogy ő maga az én lelkem az ő megfeszített testével[23] és kiontott vérével[24] olyan biztosan az örök életre eteti és itatja, ahogy én a szolga kezéből (el)veszem és testileg magamhoz veszem[25] az Úr kenyerét és kelyhét, amelyek nekem mint Krisztus testének és vérének biztos jelei[26] adatnak.

76.

Mit jelent Krisztus megfeszített testét enni és kiontott vérét inni?

Nem csak hívő szívvel[27] Krisztus egész szenvedését és halálát elfogadni, és ezáltal a bűnök bocsánatát[28] és az örök életet (meg)kapni,[29] hanem emellett a Szentlélek által, aki egyszerre lakik Krisztusban és bennünk is, az Ő áldott[30] testével egyre jobban és jobban egyesülni. Úgy, hogy mi – habár Ő a mennyben van és mi a földön vagyunk – mégis hús vagyunk az Ő húsából és csont az Ő csontjából és az egy Lélektől örökké élni és irányíttatni fogunk (mint a mi testünknek tagjai[31] egy lélek által).

77.

Hol ígérte Krisztus, hogy ő a híveket testével és vérével olyan biztosan megeteti és megitatja, mint ahogy ők ebből a megtört kenyérből esznek és ebből a kehelyből isznak?

Az úrvacsora szereztetésében,[32] amely így hangzik: „A mi Urunk Jézus Krisztus, azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, hálát adott és megtörte és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiértetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképpen vette a kelyhet is a vacsora után és mondta: Ez a kehely az új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valahányszor isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer esztek ebből a kenyérből és isztok ebből a kehelyből az Úr halálát kell hirdetnetek, amíg Ő eljön.” S ezt az ígéretet megismétli szent Pál, amikor így szól: „Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk: Nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk: Nem a Krisztus testével való közösségünk-e? Mert egy a kenyér, egy test vagyunk mindnyájan, akik az egy kenyérből részesedünk.”

78.

A kenyérből és a borból tehát Krisztus valóságos teste és vére lesz?

Nem, hanem ahogy a víz a keresztségben Krisztus vérévé nem változik át, a bűn elmosását sem maga végzi, azoknak csupán isteni jele / jelképe és biztosítéka;[33] ugyanúgy a szent kenyér az úrvacsorában sem lesz magává Krisztus testévé, jóllehet azt a sákramentum formája és szokása szerint Krisztus testének nevezzük.

79.

Miért nevezi hát Krisztus a kenyeret az ő testének és a kelyhet az ő vérének, vagy az ő vérében nyert új szövetségnek, és szent Pál Jézus Krisztus testével és vérével való közösségnek?

Krisztus nem kellő indok nélkül szól így: Ugyanis ő nem csak tanítani akar minket arról, hogy miként kenyér és bor az időbeli életet fenntartják,[34] ugyanígy az ő megfeszített teste és kiontott vére igazi étel és ital a mi lelkünknek az örök életre; hanem sokkal inkább, hogy ő minket ezzel a látható jellel és garanciával biztosítani akar arról, hogy mi olyan biztosan részesei leszünk a Szentlélek munkája által az Ő valóságos testének és vérének, ahogy mi ezeket a szent jegyeket testi szájjal magunkhoz vesszük az Ő emlékezetére, és hogy az Ő minden szenvedése és engedelmessége olyan biztosan a miénk, mintha mi magunk szenvedtük volna el mindezt[35] és tettünk volna eleget a saját személyünkben[36].

80.

Mi a különbség az Úr vacsorája és a pápista mise között?

Az úrvacsora arról tanúskodik nekünk, hogy minden bűnünkre tökéletes bocsánatunk van Jézus Krisztus egyetlen áldozatáért, amelyet ő maga egyszer vitt véghez a kereszten, és hogy mi a Szentlélek által Krisztusba testesülünk,[37] aki most valóságos testével[38] a mennyben az Atya jobbján van, és azt akarja, hogy ott imádjuk őt. A mise viszont tanítja,[39] hogy élőknek és holtaknak nem a Krisztus szenvedése által van bűnbocsánata, kivéve, ha értük a miséző papok Krisztust még naponta[40] feláldozzák.[41] Továbbá hogy Krisztus testileg a kenyér és a bor színe alatt jelen van, s ez az, amiért őt abban imádni kell. Így tehát a mise alapvetően nem más, mint megtagadása Jézus Krisztus egyetlen áldozatának és szenvedésének, s átkozott[42] bálványimádás.

81.

Kiknek kell az Úr asztalához jönniük?

Akik a bűneik miatt elítélik önmagukat,[43] és mégis bíznak abban, hogy azok nekik megbocsátattak és a többi gyengeséget is elfedezte Krisztus a szenvedésével és halálával, s kívánják is egyre jobban hitük megerősödését és életük megjobbítását. Viszont a bűnbánatra nem készek,[44] és képmutatók[45] maguknak kárhozatot esznek és isznak.

82.

Oda kell hát engedni ehhez a vacsorához azokat is, akik vallomásukkal[46] és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak?

Nem,[47] mert ez akkor az Isten szövetségének[48] megcsúfolása[49] lenne, és felingerelné az Ő haragját az egész gyülekezetre. Ezért kötelessége a keresztyén egyháznak Krisztus és apostolai rendelése[50] szerint az ilyeneket a kulcsok hatalma által[51] kizárni,[52] míg életüket meg nem jobbítják.[53]

KÉRDÉS:

Az úrvacsora hogyan sákramentum?

Hogyan hat az úrvacsora, és mit használ nekünk?

Mindenkit oda kell engedni a szent asztalhoz?

Miből adódik a lényegi különbség az úrvacsora és a mise között?

83.

Mi a kulcsok hatalma?[54]

A szent evangélium hirdetése és a keresztyén bűnbánati[55] fegyelem, amelyik / e kettő által a Mennyeknek Országa[56] a hívők előtt nyitva áll, a hitetlenek előtt pedig be van zárva.

84.

Hogyan nyílik meg és záródik be a szent evangélium hirdetése által a mennyország?

Úgy, hogy Krisztus parancsa szerint az összes és minden egyes hívőnek hirdetik és nyilvánosan tanúsítják,[57] hogy valahányszor az evangélium ígéretét igaz hittel elfogadják, Isten[58] minden bűnüket valóságosan megbocsátja nekik Krisztus elégtételéért. Ezzel szemben pedig minden hitetlennek és képmutatónak [azt hirdetik], hogy Isten haragja és az örök kárhozat van rajtuk mindaddig, amíg meg nem térnek. Az evangéliumnak ezen bizonyságtétele szerint szándékozik Isten ítélni mind ebben, mind az eljövendő világban.

85.

Hogyan nyílik meg és záródik be a mennyország a keresztyén bűnbánati fegyelem által?[59]

Úgy, hogy Krisztus parancsa szerint azok, akik a keresztyén név alatt a keresztyénséghez nem illő[60] tanítást vagy életmódot folytatnak, miután néhányszor testvérileg megintettek és tévelygéseiktől[61] vagy bűneiktől[62] nem állnak el, bejelentetnek[63] az egyháznak vagy azoknak, akik az egyházból erre rendeltettek. S ha az ő intésükre sem térnek meg, akkor általuk a szent sákramentumoktól való eltiltással a keresztyén gyülekezetből,[64] és maga Isten által a Krisztus Országából kizáratnak; és ismét Krisztus és az egyház tagjává fogadtatnak, ha valóságos megjobbulást ígérnek és mutatnak.

KÉRDÉS:

Kinek van hatalma megnyitni vagy bezárni a Mennyországot?

---

[1] A német szó jelentésében benne van az is, hogy „igazolja”, „bizonyítja”.

[2] A latin szövegből hiányoznak a „szent” jelzők az evangélium és a sákramentum elől; és a válasz elején rögtön leszögezi: „A Szentlélektől” – a folytatás csak ennek a részletezése.

[3] A latin rövidebb, nem beszél a használatról, csak azt mondja „melyek által”

[4] Itt viszont bővebb a latin szöveg: „quod scilicet non universis tantum, verum etiam singulis credentibus” – „hogy tudniillik nem csak egyetemesen mindenkinek, hanem egyenként minden hívőnek”.

[5] Itt is „gratis done” (ingyen adja) szerepel az „aus Gnade” megfelelőjeként.

[6] A latin szöveg nem csak a „történés”-ről (geschehen) beszél, hanem a „felajánlás”-ról (oblatio).

[7] A latin szövegből hiányzik a „szent” jelző.

[8] A latin szöveg itt is „ingyen” – gratis-ként hozza.

[9] A latin szerint: magis ac magis – „egyre jobban”

[10] Lehet: „elrendelésében” – In der Einsetzung, amit a latin in institutione-val ad vissza.

[11] A latin nem azt mondja: „amikor” - da, hanem „azzal, hogy” – cum.

[12] A latin szövegből hiányzik „és a Szentlélek”.

[13] A németben a test tisztátalanságára nem szerepel külön szó, a két tagmondatnak egy közös alanya van: hinweggenommen werden – „elvétetik”; a latin fordításban az első tagmondathoz a purgantur – „tisztíttatunk” társul, míg a második a tagmondathoz az expiari – „letisztította”, „elmosta”.

[14] A német göttliche Pfand und Wahrzeichen – „isteni garanciák és jegyek”, a latin fordításban már divino symbolo ac pignore – „isteni szimbólum / jel és garancia”-ként szerepel.

[15] A német geistlich – „lelkileg”, „lelkiképpen” a latinban már interna lotione – „belső megmosatás”-ként szerepel. Ennek párhuzamaként szerepel a következő tagmondatban a testi megmosatásra a „külső” – externa megjelölés – ami viszont a németből hiányzik.

[16] A német eredetiben: „testi”, „anyagi” vízzel - mit dem leiblichen Wasser. A latin fordítás pedig visibili - „látható” vízről beszél.

[17] A latin egyszerűbben fogalmaz: „Isten szövetségébe és egyházába”

[18] Ez a kitétel a latin szövegből hiányzik.

[19] A latin szerint: „Isten egyházába”

[20] A latin szövegből hiányzik a „szent” jelző.

[21] Lehet: „emellett”, „közben”, „ezzel egyben”

[22] A latin fordítás egyértelműen communicari – „közöltetik”, míg a német mitgeteilet wird – „átadatik”, „megosztatik”, de lehet „közöltetik” is.

[23] A latin hozzáteszi az egyébként ott is eddig egyes számban elmondottakhoz, hogy pro nobis – „értünk”.

[24] A latin itt is kiegészít: pro nobis – „értünk”.

[25] Lehet: „elfogyasztom”, „élvezem”, „részesülök belőle”.

[26] Lehet: „jegyei”

[27] A latin fordítás szerint: „a lélek igaz bizalmával” - certa animi fiducia.

[28] Kehet: „bűnbocsánatot” – Vergebung der Sünden.

[29] Lehet: „elnyerni” – bekommen.

[30] A latinból eredő német gebenedeiten – „áldott”, a latin fordításban „legszentebb” - sacro sancto-ként szerepel.

[31] A latin hozzáteszi az omnia – „minden” jelzőt.

[32] Lehet „elrendelésében” – In der Einsetzung, amit a latin in institutione-val ad vissza.

[33] A latin szöveg bővebb: „Semmiképpen nem, mert, ahogy a keresztvíz Krisztus vérévé nem változtatik, s nem ő a bűn elmosója, hanem csak jele és záloga azoknak a dolgoknak, amelyek a keresztségben nekünk bepecsételtetnek, ugyanígy az úrvacsora kenyere sem maga Krisztus teste, noha sákramentum voltáért, és a Szentlélek ilyen mondása szerint a kenyér Krisztus testének neveztetik.”

[34] Lehet: „eltartják” – erhalten.

[35] A latin fordítás másként fogalmaz: pro nostris peccatis – „a mi bűneinkért”, a német „mindezt” – alles – helyett.

[36] A „saját személyünkben” - in unserer eigenen Person, helyett a latin fordítás csak annyit mond Deo – Istennek.

[37] A latin szerint: „oltatunk” – inseri, míg a német werden eingeleibt – „testesülünk”.

[38] A latin szerint: „emberi természete szerint” - secundum naturam suam humanam, míg a német mit seinem wahren Leib – „valóságos testével”.

[39] A latin változat: „a misében viszont tagadják” - In missa autem negatur, míg a német Die Messe aber lehret – „a mise viszont tanítja”.

[40] Latin változat: „még mindig (most is) naponta” - etiamnum quotidie, míg a német noch täglich – „még naponta”.

[41] A német szöveg passzív formában van megfogalmazva: „csak ha / hacsak / kivéve, ha Krisztus még naponta értük a miséző papok által feláldoztatik” - es sei denn, daß Christus noch täglich für sie von den Meßpriestern geopfert werde.

[42] A német vermaledeite – „átkozott” nem jelent „kárhozatos”-t, s ennél a latin szöveg még finomabban fogalmaz: „utálatos” – exsecranda. A görög szöveg bdelüraiószin eidólolatreia –ról azaz arcátlan / gyalázatos / utálatos / undorító / gátlástalan bálványimádásról beszél. A héber szöveg a német tükörfordítása: elílím möqulalót – átkozott bálványimádás.

[43] Lehet: „bánkódnak”, „szomorkodnak”. A latin egy kicsit bővebb: „akik valóban bánják, hogy bűnükkel Istent megbántották” - qui vere dolent se suis peccatis Deum offendisse.

[44] Lehet: „bűnbánatra képtelenek”, tágabb értelemben: „megátalkodottak”.

[45] A latin megcseréli a két csoportot: „a képmutatók és akik igazán meg nem térnek” - Hypocritae autem et qui non vere resipiscunt.

[46] A német és a latin szó is jelent „hitvallás”-t, „bizonyságtétel”-t, de „beismerés”-t, „bevallás”-t is.

[47] A latin keményebb: „Semmiképpen nem” – Nequaquam.

[48] A latin a „szövetség”et megduplázza: eo pacto foedus Dei – „egyességét / frigyét szövetségét Istennel”.

[49] A német geschmäht – „megcsúfolása”, „szidalmazása”, helyett a latin profanatur – „profanizál”, „megszentségtelenít”.

[50] A német Ordnung – „rendelés”, helyett a latin praescripto – „előírás” szerepel.

[51] A latin részletesebb: clavibus regni coelorum utens – „a mennyek országának kulcsait használva / gyakorolva”.

[52] A latin kiegészíti: a coena arcere debet – „a vacsorától kényszerítenie / kirekesztenie kell”

[53] A latin szerint: quoad resipuerint et mores mutaverint – „hogy bűnbánatot tartsanak és erkölcseiket megváltoztassák”

[54] Szó szerint: „Mi a kulcsok szolgálata?”, a latin verzió szerint: „Mik a mennyek országának kulcsai?”

[55] A latin szövegben: „egyházi fegyelem” - ecclesiastica disciplina.

[56] A latin csak a „menny”-ről – coelum beszél.

[57] A latinban „nyilvánosan bejelentik” - publice annuntiatur. Szemben a német: „hirdetik és nyilvánosan tanúsítják” - verkündigt und öffentlich bezeuget wird. Persze mind a kettő passivum.

[58] A von Gott helyén divinitus szerepel.

[59] A latin szöveg szerint: „az egyházfegyelem által”.

[60] A német unchristliche lehet: „keresztyén ellenes”, „keresztyénietlen”, „nem keresztyén”. A latin betoldja a sunt alieni – „idegenek” kifejezést a keresztyénség után.

[61] A német Irrtümern – „tévelygéseiktől” szót a latin erroribus – „hibáiktól”-nak fordítja.

[62] A német Lastern – „bűneiktől”, „terheiktől”-t a latin flagitiis – „bűncselekményeiktől”-nek fordítja.

[63] Lehet: „jelzik”.

[64] A latin így fordítja: ex coetu ecclesiae – „az egyház közösségéből” az aus der christlichen Gemeinde-t