TIZENKETTEDIK ALKALOM

12 HITVALLÓ ESTE

Hitkérdések a Heidelbergi Káté alapján

Tizenkettedik alkalom: Miatyánk 5-6. Kérés, Doxológia, Ámen

126.

Mi az ötödik kérés?

„Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” – azaz Krisztus véréért ne tulajdonítsd nekünk, szegény bűnösöknek minden gaztettünket[1] és a gonoszt is, amelytől még mindig függünk,[2] miként mi is kegyelmednek ezt a tanújelét[3] találjuk magunkban,[4] amikor nekünk minden szándékunk az, hogy felebarátunknak szívünkből[5] megbocsássunk.

KÉRDÉS:

Hogyan tehetjük élő valósággá Jézus kereszthalálának eredményét?

A Krisztus véréért megkapott bűnbocsánatnak milyen értelemben „ellentételezése” az, hogy mi is megbocsátunk másoknak?

127.

Mi a hatodik kérés?

„Ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól” – azaz, mivel mi magunktól olyan gyengék vagyunk,[6] hogy egyetlen pillanatra sem maradhatunk meg,[7] ráadásul a mi esküdt ellenségeink, az ördög, a világ és saját testünk nem hagyják abba, hogy minket ostromoljanak; tarts hát meg és erősíts minket a Szentlélek ereje által, hogy nekik szilárdan ellenállhassunk és ebben a lelki küzdelemben el ne essünk,[8] amíg végül elnyerjük a teljes győzelmet.

KÉRDÉS:

Hogyan érti a hatodik kérdést a káté: a kísértés a bűnre csábítás külső alkalma – vagy belülről a lélekből fakad és sarkall a bűnre; ki visz minket a kísértésbe: Isten, vagy a kívánságaink; mi a különbség kísértés és próba között, a jelen „egyszerű” kísértéseiről szól, vagy a végidők elviselhetetlen megpróbáltatásairól?

Eszerint a beismerő vallomás szerint nem csak gonoszak, hanem gyengék is vagyunk?

Kik a mi esküdt ellenségeink? S ennek megfelelően: honnan érhet minket kísértés?

Ki tud nekünk segíteni és hogyan?

Van esélyünk a teljes győzelemre?

128.

Hogyan fejezed be ezt az imádságot?

„Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké”: azaz, mindezeket azért Tőled kérjük, mert Te, mint a mi királyunk, és mint aki minden dolgot uralsz,[9] nekünk minden jót meg akarsz és meg tudsz adni, és mert ezáltal nem mi, hanem a Te szent neved dicsértetik örökké.

KÉRDÉS:

Hogyan foglalja össze a doxológia a kenyér, az élet és a boldogság utáni vágyunkat Isten felé, akitől mindezeket megkaphatjuk? (Tiéd az ország)

Vétkeink megvallása hogyan lehet Isten dicsőségére?

A kísértés elleni küzdelemben csak Isten erejére (hatalmára) támaszkodhatunk?

129.

Mit jelent ez a szócska: „Ámen”?

 „Ámen” – azt jelenti, annak valósággal és biztosan meg kell lennie. Mert az én imámat sokkal biztosabban meghallgatta Isten, mint ahogy én a szívemben érzem, hogy tőle[10] ilyet kívánok.

KÉRDÉS:

Az Ámen a bizonyosság szava – miért kell ez az imádsághoz?

Szubjektív, vagy objektív ez a bizonyosság?

Miért múlt időben mondja: „meghallgatta”?

Isten szeretete csak annyit szán nekünk, mint amit mi el tudunk gondolni, és kérni?

---

[1] A német Sündern alle unsere Missetaten – „bűnösöknek minden gaztettünket” megfelelőjeként egyszerűbben fogalmaz: peccatoribus, omnia peccata nostra – „bűnösöknek minden bűnünket”.

[2] A latin más szavakat használ: eam etiam pravitatem, quae in nobis etiamnum haeret – „azt a romlottságot is, ami még mindig megmaradt bennünk”; a német auch das Böse, so uns noch immerdar anhänget – „és a gonoszt is, amelyen még mindig csüngünk / függünk”.

[3] A német Zeugnis, és a latin testimonium.

[4] A német in uns befinden – „magunkban találjuk” kifejezést a latin in cordibus nostris sentimus – „szívünkben érezzük”-kel fordítja.

[5] A német: von Herzen, a latin: ex animo.

[6] A latin bővebben adja vissza ipsi natura adeo debiles et infirmi sumus – „természetünk szerint olyan gyarlók és erőtlenek vagyunk”, a német wir aus uns selbst so schwach sind – „mi magunktól olyan gyengék vagyunk” mellékmondatot.

[7] A német bestehen, a latin subsistere – „fenáll / létezik / megmarad”

[8] A latinban ennek a két mellékmondatnak a sorrendje felcserélődik.

[9] Míg a német körülírja: aller Dinge mächtig – „minden dolgot uralsz”, addig a latin egy szóba sűrít: „mindenható” – omnipotens.

[10] A latin szövegben a „tőle” helyett „ex animo” azaz „lelkemből” szerepel.