2016. október 17., hétfő

GYERTYÁK, VIRÁGOK, KOSZORÚK




Az ősz az elmúlásról beszél nekünk. S ilyenkor mi, élők emlékezünk. Emlékezünk október 6-án az aradi vértanúkra; október 23-án 1956 eseményeire, és 1989 hőseire; november 4-én ’56 mártírjaira… November elején pedig hallottjainkra. Ilyenkor a temetők megtelnek élettel.
Mivel sokan, és sokfélék vagyunk, ezért az október végi, november eleji ünnepek között is más-más helyre tesszük a hangsúlyt. Vannak, akiknek a legtöbbet a helloween jelent. Ők álarcokkal, rémisztő töklámpásokkal, partikkal, édességért házaló gyermekekkel múlatják ilyenkor az időt. S talán emlékeznek az ősi kelta újévre, amikor az elhaltak lelkei ezen a napon visszatérhettek a földre kísérteni. Mások, főleg katolikus keresztények a Mindenszentek ünnepét és a Halottak napját tartják ezekben a napokban. Ők elmennek elhunyt szeretteik sírjához, virágot, koszorút visznek, gyertyát gyújtanak, imádkoznak; ha nem csak a külsőségeket tartják, akkor alamizsnát is osztanak, vagy misét esetleg búcsút kérnek szerettük lelki üdvéért, hogy elősegítsék tisztulásukat. Ismét mások, főleg protestáns keresztyének szintén elmennek a temetőkbe virágokat, koszorút vinni, de emlékeznek is az előttünk járt nemzedékekre, nem csak családtagokra, hanem hitük hőseire, a reformátorokra: Luther Mártonra, Kálvin Jánosra is.  Felelevenítik tudásukat arról, hogy miről is szólt eredetileg a reformáció, s hogyan lehet annak ma megfelelni.
Mindegy milyen külsőségek közepette szembesülünk az elmúlás tényével – de tegyük azt tudatosan, ne tudatlanul! Bárhogyan is emlékezünk tudatosítsuk saját magunkban és a mellettünk álló szeretteinkben, hogy amit teszünk, azt nem önmagunkért tesszük, hanem az ősökért. Ne a tömeget kövessük szokásainkkal, ne divatokat utánozzunk, hanem emlékezzünk elhunyt szeretteinkhez méltó módon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése