Zwingli és Bullinger örökösei A zürichi Grossmünster munkatársai

1484. január 1-jén született Zwingli Ulrich a svájci reformáció másik jeles alakja – az már kevésbé ismert. Pedig Svájcban, szinte Lutherrel egy időben ő indította el az egyház megreformálásának ügyét. Radikális volt nézeteiben és ezt élete teljességében megélte, ez  volt az oka korai halálának, mert kiment a csatamezőre a várost védő katonákkal és a kapeli síkon esett el 1531-ben. Az ő utódja volt a zürichi szószéken Bullinger Henrik, aki a II. Helvét Hitvallást megfogalmazta. Neki sikerült Kálvinnal megegyeznie a sákramentumok körül zajló teológiai vita kérdéseiben, amelyek főleg az úrvacsorát érintették. Így a kezdetben külön utakon járó német nyelvű és francia nyelvű svájci reformáció egységes lett hitvallásában és istentiszteleti gyakorlatában. Ez nem sikerült Luthernek és Zwinglinek, ezért vannak ma is evangélikusok és reformátusok.

Zwingli Ulrich reformációja után ötszáz évvel az első női vezető lelkész Zürich Grossmünster templomában, a napjainkban ott szolgáló Käthi La Roche, akinek pásztori munkáját Christoph Sigrist segíti félállásban. Tanbelileg azonosak velünk, úgy mint a holland, a skót, vagy a koreai reformátusokkal. Liturgiájuk a Kálvini liturgia hagyományait követi, úgy, mint a többi nyugat-európai református istentisztelet. Az Egyetemes Konvent Liturgiai Bizottsága a készülő liturgiai példatárban egyik lehetséges „új” istentiszteleti formaként ezt fogja ajánlani – a Kálvin strasbourgi liturgiája, és Huszár Gál liturgiája mellett. Érdemes a Zürichi Református Egyházközség évszázadok alatt kialakult gyülekezeti struktúráját áttekinteni. 

A különböző feladatköröket koordináló munkatársakkal a lelkipásztorok elkészítik hónapokkal előre az istentiszteleti tervet, ami tartalmazza annak az alkalomnak az igéjét, a témáját, az aktuális ünnepi megemlékezést, az ehhez kapcsolódó énekeket, a kórus szolgálatát, vagy az esetleges zenei betétet, és azt is, hogy mire gyűjtenek. Ez alapján a munkatársak az általuk vezetett munkacsoporttal végiggondolják, hogy mivel tudják legjobban segíteni az igei mondanivaló alátámasztását, s ki-ki a saját hatáskörében megteszi az előkészületeket. Az istentisztelet nem egy ember, hanem egy közösség szolgálatának eredményeként valósul meg.

Nézzük akkor a munkatársakat! Dr. Claude Lambert a munkatársi közösség vezetője – az ő feladata, hogy összefogja a szolgálók közösségét, megszervezze és levezesse az üléseiket; ő felel az istentiszteletek előkészítéséért, és a többi városi gyülekezettel való kapcsolattartásért és a programok egyeztetéséért. Munkája annyira fontos, hogy neki helyettese is van. Regine Helbling amolyan gyülekezeti PR munkás, feladata mind a gyülekezeti alkalmak, mind a munkatársi közösség üléseinek protokoll részét előkészíteni és irányítani, s ezeknek az összejöveteleknek a dokumentálása, archiválása. Ő tartja a kapcsolatot a médiával, s ennek megfelelően ő teszi közzé az istentiszteletek rendjét, felügyeli a hirdetőtáblát, gondozza a gyülekezet honlapját. Rudolf Merz feladatkörét úgy lehetne visszaadni, hogy ő az egyházjóléti munkatárs. A gyülekezet anyagi jólétéért felel. Előterjeszti a költségvetést és a zárszámadást. Odafigyel a költségvetési fegyelemre. Felügyeli a folyamatban lévő projekteket a költségvetés alapján. A hirdetésekben a gyülekezetet tájékoztatja a kiadásokról és a bevételekről, meghirdeti a gyűjtéseket, céladományokat. Elkészíti a pályázatokat, lobbizik a városnál. Ludmilla Thomann a diakóniai munkatárs, ő felelős a gyülekezeti diakóniáért: az alamizsnáért, a rászorulóknak nyújtott támogatásokért, az ösztöndíjakért, az idősekről és a betegekről való gondoskodásért. A vasárnapi és ünnepnapi kollektákat ő intézi, hozzá futnak be az adományok. Ő koordinálja az ökumenikus kapcsolatokat is. Peter Bauer az ingatlanokért felelős munkatárs, az ő gondja minden ingatlan jó állapota. Ő kezdeményezi, készíti elő és vezényli le az új építkezéseket, átépítéseket, renoválásokat. Jó kapcsolatot tart fenn a Hatósági Irodával, mert ő intézi a tervek elkészítését, engedélyeztetését, és kéri be az árajánlatokat, s készíti elő a szerződéseket. Karin Eidenbenz feladatkörébe tartozik az istentisztelet. Leginkább az ő feladata a vasárnapi istentiszteleti terv kivitelezése: felkéri az ajtónállókat, az adománygyűjtőket, a lekció olvasókat, az úrvacsoránál segítőket, megszervezi a székek pakolását, előkészíti a teadélutánokat és egyéb alkalmak technikai hátterét. Mindezzel aktivizálja a gyülekezetbe járó embereket, szolgálatot ad az aktív tagoknak. De az ő reszortja a munkatársak megbecsülése is: az istentisztelet utáni kávézás a munkatársakkal, s a szolgálók napjának megszervezése. Prof. Dr. Mireille Schnyder feladata a gyermek és ifjúsági munka előkészítése, szervezése és összehangolása, a hitoktatók lelkesítése és képzése. Anne Koller-Bally feladatkörébe tartozik a gyülekezet zenei élete: koncertek, hangversenyek, kórusok, énektanítás, zenei nevelés. Aktuálissá teszi a gyülekezet éneklését és összehangolja az igei mondanivalóval. Együtt dolgozik ezen a kántorral, a lelkésszel, az orgonistával, a kórusvezetőkkel, a titkársággal és a város zenei életének szervezőivel.  

A reformáció századában egyházunk és gyülekezeteink naprakészek voltak a külföldi egyházi élet dolgaiból. Manapság csak rohanunk az események után, mert szervezetlenek vagyunk. Szükségünk van más gyülekezetek és egyházak jó példájára, ne szégyeljünk tőlük tanulni! Bővebb leírást és aktualitásokat lehet találni a fent felvázolt zürichi mintáról a www.grossmuenster.ch honlapon.
Dr Sándor Balázs