Az Istenhez közeledő embernek az ószövetségi törvények
szerint három szinten kell figyelnie önmagára: a tisztaság, az erkölcs és a
szentség szintjén. De a tisztaság is szerteágazó, mert a kultuszi tisztaság
mellett létezik a családi élet tisztasága – sőt van egészségügyi, és étkezési
tisztaság is. Ma sem csak arra érdemes odafigyelni, hogy a gyülekezet
elvárásának megfeleljünk, hanem a családi élet tisztasága is fontos. Nem csak
önmagunk és embertársaink számára, hanem igenis Istennek is fontos a
magánéletünk tisztasága is!
A szolgaságból szabadult népnek figyelnie kell a
mögötte lévő egyiptomi és az előtte lévő kánaáni szokásokra, cselekedetekre is
– az elsőt elhagyni, a másodikat nem megtanulni! Helyette az Úr döntéseit kell
szem előtt tartani. Nem elég örvendezni az Úr szabadításának, a régi bűnök,
rossz szokások, tisztátalanságok elhagyásának; hanem óvnunk kell magunkat a
ránk leselkedő újabb veszélyektől is, amelyek eltérítenek az Istennel való
közösségtől. Egyedül az élő Istenre érdemes figyelni, s a Vele való élő
kapcsolatot kiteljesíteni!
Tilos a vérfertőzés! Felsorolja a nőnemű családtagokat
a közeli és a távoli rokonságban, de a lányt nem említi! Az egész ókori keleten
a vezető réteg ezt előszeretettel hagyta figyelmen kívül. Eleve ott is, és itt
is a modern világban egy mozaikszerű családszerkezet tárul elénk! Alig lehet
átlátni, hogy ki kivel van? Ki kinek milyen szinten a rokona… Isten átlátható,
világos és tiszta családi kötelékeket vár el a követőitől.
A 16. versben szereplő tilalom az élő testvér
feleségére vonatkozik a sógorházasság (5Móz 25,5 k.) viszont a már meghalt
testvér feleségére – ezért itt nem ugyanarról van szó. A két dolog teljesen más,
ezért nem szembeállítható egymással, és nem is szabad összekeverni, vagy
kijátszani egymás ellen ezeket a rendelkezéseket. Isten parancsolatait,
akaratát mindig a megfelelő helyen kell értelmeznünk!
A 18. vers rendelkezése a testvérek együttes feleségül
vételéről – új, mert Jákob még megtehette (1Móz 20,28). Talán éppen az ő
szomorú élete van ennek a rendelkezésnek a hátterében. A családon belüli felesleges
versengés ma is megfontolandó, nem csak a házasságkötés alkalmával…
A 20. vers enyhén fogalmaz – ehhez képest a 3Móz 20,10
halálbüntetést helyez kilátásba. A tisztátalanság kirekesztettsége lelkileg
elszigetel, és a közösség számára halottá tesz valakit, de onnan még vissza
lehet térni. A későbbi szigorítás ezt a reményt is elveszi! A mai közerkölcsi
állapotok közepette is megfontolandó ez a parancsolat!
A 21. vers a mai olvasó szemében látszólag kilóg a
felsorolásból, de a Moloknak szóló áldozat tilalma általában ilyen
összefüggésben kerül elő a mózesi törvényekben. Molok, mint az alvilág idegen
istene nem kaphat áldozatot. Az indoklás összekapcsolja az eddigiekkel ezt a
vétket, de a szexualitáshoz is köthető ez, mert a szexuális kapcsolatból
születő gyermek, mint annak a gyümölcse az Úr ajándéka – ezért nem lehet idegen
istenségnek feláldozni. Ha a nemi élet tisztaságáról beszélünk, akkor szólnunk
kell annak gyümölcséről, a gyermekről is! S ez ma is aktuális a fogamzásgátló
módszerek kifinomult korszakában – ha máshol nem, de az abortusz esetében
biztosan!
A homoszexualitás és a szakrális prostitúció itt is
összefügg, mint az Ószövetség más helyein: 1Kir 14,24 – Roboám idejében; 2Kir
23,7 – Jósiás idejében. 5Móz 23,18 – ne legyen! A kategorikus imperativus folytatódik
az állatokkal való közösüléssel is. A nemi élet tisztaságának az extrém
esetektől is mentesnek kell lennie – nem mondhatja senki, hogy az Úr nem is
szól róla…
Az indoklás megszívlelendő egy honfoglalás előtt álló nép számára: ezt
tették előttetek azok a népek is, akiket most kiírt az Úr előttetek! Kihány a
föld: figyelmeztetés. Nem teheted tisztátalanná mindazt, amit az Úrtól kaptál
ma sem…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése