Luther:
Asztali beszélgetések egy kis kötet, amiben anekdoták és bölcs idézet
gyűjtemény formájában szerezhetünk meglepő, de eredeti benyomásokat a
reformáció koráról. De egy olyan korban élünk, ahol divat a "Szólj be a
papnak", a keresztkérdés, az alfa, az imareggeli, az üzleti vacsora…
- Különleges középkori asztal iránti kíváncsiság vonzó erő a gyülekezet perifériáján élőknek.
- A reformáció emlékbeszéd műfaja megérett egy korszerűbbre váltásra, hogy az élményszerűbb ismeretek könnyebben váljanak használhatóvá.
- Ha beszélgetős bibliaórát indítanánk vagy frissítenénk.
Előkészületek
1520
nincs porcelán, villa, paradicsom, paprika, burgonya, kukorica. Tehát szükség
van:
- 20 cserép tányér
- 20 fa evőkanál
- 20 üvegpohár
- 4 üveg kancsó
- 4 cserép tálaló tál
- 2 kenyeres kosár
Mindezek
miatt az előzetes jelentkezés is megér egy próbát. Bár ez nem mindenhol
működik.
Előzetes
egyeztetéssel ezeket szívesen kölcsönözzük, személyes beszélgetéssel is segítünk az alkalom megszervezésében 30/4636106 illetve meghívást is elfogadunk.
A
meghívón jelezzük, hogy minden vendég a saját kését használja.
A középkori konyha
Első
alkalommal próbáljunk biztosra menni:
- Szerecsendiós, borsos csirkecomb sok szafttal
- Vajon zöldfűszerrel párolt zsenge zöldborsó
- Rusztikus kenyér
- Alkoholmentes sör
- Almás lepény vagy rétes
Vagy
éljünk a helyi adottságokkal,
rendeljünk, bízzunk meg valakit…
Haladóknak
Az
alkalom menete:
- Bevezető a korszakról
- A háziasszony étkezésre buzdítása
- Ének 390
- Zsoltár 46 igeolvasás
- Imádság
- Étkezés elkezdése
- Témafelvetés
- A háziasszony étkezésre buzdítása
- Ének 343
- Beszélgetés
- A házigazda összegzése
- Záró ima
- Ének 217
Bevezető a korszakról
A XVI. századi étkezés
1453. május 29-én az oszmán hódítók elfoglalták
Konstantinápolyt. A keresztyénség keleti védőbástyája elesett, a Keletre vezető
megszokott kereskedelmi utak nagyrésze lezárult. Amerika 1492-es felfedezése
óta a reformáció századának első felére még nem terjedtek el Európában széles
körben az Újvilág étkezési szokásokat átformáló növényei (burgonya, kukorica,
paradicsom, paprika, bab, tök-félék nagyrésze, napraforgó, kókusz, kakaó,
cukornád, dohány). A burgonyát, kukoricát, paradicsomot, paprikát, ha ismerték
is, ekkor még nem terjedt el általánosan. Húst ritkán ettek (a középkorban egy
évben 100 böjti nap volt). Köretnek leggyakrabban kenyeret vagy kását
ettek.
Az ételek tartósítása, hűtése még nem volt olyan szinten,
mint ma; ezért a romlás szagát és ízét erős fűszerezéssel ellensúlyozták.
Leginkább gyógynövényekkel
(petrezselyem, zeller, majoránna, rozmaring, kapor, kakukkfű, menta, koriander,
kömény, borókabogyó, babérlevél, lestyán, mustármag); fűszerkereskedelem által
közvetített fűszerekkel (gyömbér, szerecsendió, szegfűszeg, ánizs, fahéj és
zsálya); a jól ismert hagymával, fokhagymával, sóval és cukorral; a gazdagabbak
borsot is használtak, de az ekkoriban nagyon drága volt.
A XVI. század elején napi kétszer étkeztek: késő délelőtt, és
késő délután. Az asztali beszélgetések az esti alkalmakon voltak. Nem volt
ritka, hogy kézzel ettek. Nem volt kutya az asztal alatt.
Luther
háztartása és asztala
Luther Márton családjával a Bölcs Frigyes választófejedelem
által neki adományozott, korábban Ágoston Rendi Kolostorként működő épületben
élt. Luther ebédlőasztala köré nemcsak a családtagok gyűltek össze, felesége,
Käthe (Katharina von Bora, akivel 1525. június 27-én kötött házasságot); a
gyerekek (Johannes 1526-1575, Elisabeth 1527-1528, Magdalena 1529-1542, Martin
1531-1565, Paul 1533-1593, Margareta 1534-1970); „Lena ángyomasszony” (Käthe
nagynénje); Luther itt nevelkedő unokahúgai és más rokonok –, hanem a házban
lakó kosztos diákok, akik fizettek a szállásért és ételért; átutazó vendégek;
valamint számos barát és tanítvány az egyetemről; sőt alkalmanként maga a
választófejedelem is. Ez azt jelenti, hogy az asztalársaság 20-50 fő között
mozgott.
Egy ekkora közösség folyamatos táplálása nem kis háztartást
igényelt. Egy 1542-ben készült feljegyzés szerint Luther udvarán: 5 tehén,
1 bika, 8 disznó, 2 anyakoca, 3 kismalac, 1 kecske, 2 kiskecske, 30
baromfi volt. A birtokhoz tartozott egy halastó és egy szőlőhegy is. Megvan az
évi költségvetés 1534-ből: 300 Guldent fizettek húsért, 200 Guldent sörért, 50
Guldent kenyérért.
Az 1520-as évektől már voltak asztali beszélgetésekkel
egybekötött vacsorák. 1531-től kezdte az egyik diák lejegyzetelni, hogy mi
történt egy-egy ilyen alkalommal. Később egyre többen készítettek
feljegyzéseket, volt, hogy párhuzamosan ugyanarról az alkalomról. 15 év anyaga
hat kötetben jelent meg kritikai kiadásban.
"Minden betegség forrása, ha az asszony nem tud
főzni."
Luther a borsót szerette, sok sertést, halat ettek. Káposzta,
karalábé, lencse pürésítve is, szalonnával is, fűszerrel (nem paprika)
színezett karfiol virágok. Bort, könnyű sört a gyerekek is ittak. Mézes
fűszeres sült alma. Luther kedvence: mézes mustáron a borsóhóban sült sózott
hering.
A házigazda tálakon szolgálta fel az étkeket. Tányérokról
ettek, amihez kanalat biztosítottak a háziak, de a kését mindenki hozta
magával. A villát az ördöghöz társították, ezért nem használták az étkezésnél.
Gyertyatartóban gyertya világított. Cserép edények, kancsók, poharak, fa és fém
kanalak, fa tányér, fonott kenyértartó, színes mintájú üveg poharak, üveg
kelyhek, üveg tálak és edények, ünnepre fehér terítő is.
A középkorból örökölt hierarchikus ültetési rend még élt a
XVI. század elején. Így Luther asztalánál is társadalmi rang szerint volt az
ültetési rend.
Az egész étkezést a házigazda vezeti, besegít neki a
háziasszony is. Luther soha nem ült könyv nélkül asztalhoz: felolvasott a
katekizmusból, egy-egy téma felvetésénél használt könyvet. Családjával és
vendégeivel szívesen énekelt, amit hangszeren kisért. Néha tartotta a
szerzetesi csendet evés közben. Imádság az egyes fogások között is előfordult,
középkori kolostorok mintájára.
Végén többet ivott, hogy jól tudjon aludni. Amit így
kommentált: "Ifjak ne vegyétek zokon,
hogyha a választófejedelem és én, öreg emberek, néha nagyobb kortyokat nyelünk,
mert a mi vánkosunkat és derékaljunkat a kancsóban kell keresnünk."
A háziasszony étkezésre buzdítása
„Mire jó az, hogy
szakadatlanul beszéltek, és nem esztek?”
Ének 390 Ha van rá lehetőség húros hangszer
kíséretében
1526, a Mohácsi vész után Mária királynénk vígasztalására írta, akivel levelezett.
Zsoltár 46 igeolvasás
Az asztali áldás:
Mindenki összekulcsolt kézzel az asztalhoz lép, s mielőtt leülne ezt mondja: "Mindenki szeme Tereád néz, URAM, és Te adsz
nekik eledelt idejében. Kinyitod kezedet, és jóltartasz minden élőt
jókedvvel." Megjegyzés: a jókedv itt azt jelenti, hogy minden élő
annyit kap enni, hogy vidám és jókedvű lesz tőle; mert aggódás és kapzsiság
gátolják az ilyen jókedvet. Azután a Miatyánkot és a következő imádságot
mondják: "Úr Isten, mennyei Atyánk! Áldj
meg minket és ezeket a Te ajándékaidat, amelyeket bőkezűségedből magunkhoz
veszünk, Jézus Krisztus a mi URUNK által. Ámen."
Étkezés elkezdése
Témafelvetés
Virágh Jenő: Dr Luther Márton önmagáról - A házasság
A nimbscheni zárdából 1523-ban
eltávozott apácák közül kilencet wittenbergi polgári családok fogadtak
magukhoz. Ezzel a csoporttal hagyta el a szerzetesi cellát egy elszegényedett
nemesi család gyermeke, Bóra Katalin. Luther mindenkor örömmel üdvözölte papi
barátainak házasságkötését, de azok kifejezett óhaját, hogy ő is házasodjék
meg, még 1524-ben is visszautasította. Annál inkább, meglepte a világot az a
hír, hogy dr. Luther Márton 1525. június 13-án házasságot kötött Bóra
Katalinnal Miért? Erre felel ő a következőkben.
* * *
1525-ben, tehát közel nyolc évvel a reformáció
megindítása után házasodtam meg. Gúnyolóim száját
betömtem Bóra Katalinnal. Házasságommal annyira lenézetté és megvetendővé
tettem magam, hogy azt remélem, az angyalok nevetni, az összes ördögök pedig
sírni fognak. E cselekedetemmel meg akartam erősíteni, amit tanítottam... Isten
így akarta és így tett. Mert én sem szerelmes, sem heves nem vagyok, hanem
szeretem a feleségemet. Ha nekem valaki a wormsi birodalmi gyűlésen azt mondta
volna, hogy hét év múlva házasember leszek, feleségem és gyermekeim lesznek,
kinevettem volna. Ugyanis nem gondoltam arra, hogy ilyen messzire fogok nyúlni.
Eredetileg csak a búcsúk ellen akartam küzdeni.
Ha 1524-ben házasodtam volna meg, von Schönfeld Évát vettem volna
feleségül, aki most dr. Basilius porosz orvosnak a felesége. Katámat akkor nem
szerettem. Gyanakodtam rá, hogy büszke és gőgös. De Isten azt akarta, hogy
megkönyörüljek az elhagyatott sorsán. Hála Istennek, jól sikerült a házasságom,
mert istenfélő, hűséges feleségem van, akire az ember nyugodtan bízhatja a
szívét, (Példab. 31, 11.) amint Salamon mondja. Ő nem tesz nekem rosszat.
A házasság nem csupán természetes dolog, hanem Isten legédesebb és
legkedvesebb adománya. Ez minden papnőtlenség felett áll s a legtisztább élet,
- ha jól sikerül. Ha viszont rosszul válik be, valóságos pokol. Mert a nők
általában mind értik azt a művészetet, hogy sírással, hazudozással és
félrevezetéssel megfogják a férfit; szépen el tudják a fejét csavarni és a
legszebb szavakat mondják. Mindazonáltal, ha a házasságban megvan ez a három
dolog: a hűség, a gyermekáldás, ha az ember a házasságot szent dolognak és
Istentől rendelt életformának tartja, akkor a legboldogabb élet.
Óh, mennyire vágyott szívem az enyéim után, mikor Schmalkaldénben
súlyos betegen feküdtem! Azt hittem, hogy nem fogom itt a földön többé látni a
feleségemet és kis gyermekeimet. Mennyire fájt ez az elválás! Azt hiszem, hogy
ez a természetes vonzódás és szeretet, amelyet a férj felesége iránt s a szülők
gyermekeik iránt éreznek, a haldokló emberben a legerősebb. Mivel azonban Isten
kegyelméből újra egészséges lettem, feleségemet és kisgyermekeimet annál jobban
szeretem. Senki sem lelki ember annyira, hogy az ilyen veleszületett vonzódást
és szeretetet ne érezné. Mert hatalmas dolog a házassági szövetség s a férfi és
nő életközössége. Mielőtt megnősültem, teljes határozottsággal feltettem
magamban, hogy a házaséletet tiszteletben tartom. Ha váratlanul meg kellett
volna halnom, vagy ha most a halálos ágyon feküdnék, akkor is házasságot kötnék
egy vallásos leánnyal.
Micsoda dolog az, hogy megtiltják és kárhoztatják a
házasságot, holott ez természetes jogon alapul? Olyan, mintha az evést, ivást,
alvást stb. megtiltanák. Ezt ne tegyük. Mert amit Isten teremtett és elrendelt,
az nincs a mi önkényünkre bízva, hogy
elfogadjuk-e vagy megtiltsuk. Mi emberek Istent nem leckéztethetjük, hanem
szégyent vallunk, amint eddig is tapasztaltuk.
De nősülésemnek volt más oka is, az, hogy az ördöggel dacolhassak
a pápaságban lévő feslettség megszégyenítésére. Ha nőtlen volnék is,
megnősülnék még az én koromban is, még ha azt tudnám is, hogy nem lesznek
gyermekeim - kizárólag azért, hogy a házaséletet megtiszteljem és hogy
megvessem és megszégyenítsem a pápaságban lévő erkölcstelenséget.
Eljegyzés után az esküvőt sokáig húzni-halasztani igen
veszedelmes, mert a sátán szeret akadályt gördíteni és zűrzavart támasztani a
gonosz nyelvek, a rágalmazók és a mindkét részről való barátok által. Amint ez
előttem is megtörtént Melanchthon Fülöp esküvőjekor. Azért nem szabad a dolgot
halogatni, hanem segítsük őket mielőbb össze. En is, ha nem tartottam volna meg
esküvőmet rövid időn belül, csendben és kevés ember előzetes tudtával, mindenki
akadályozott volna. Hiszen minden jó barátom ezt kiáltotta: "Ne ezt, hanem
egy másikat!"
Nagyon elfoglalt ember vagyok. Sokféle kötelességem
van, melyek mindegyike egész embert kíván. Hetenként négyszer kell nyilvánosan
prédikálnom, kétszer előadást tartanom az egyetemen, ügyeket kell meghallgatnom és leveleket, nemkülönben könyveket írnom.
Aki nem tud írni, azt hiszi, hogy az nem munka. Három ujj ír s
mégis az egész test dolgozik.
Katámat szeretem és tudom, hogy én őt jobban szerétem, mint
magamat. Ugyanis inkább én halnék meg, minthogy ő a kisgyermekekkel meghaljon.
Isten jól gondoskodott rólam, hogy ilyen asszonyt adott, aki a
gazdaságának gondját viseli, úgyhogy nem kell még ennek terhét is magamra
vennem.
Istennek igen nagy kegyelme, ha a házasságban állandóan virul a
szeretet. Az első szerelem ittas, mámoros, amellyel mintegy elvakultan indulunk
s ha a mámort kialudtuk, az istenfélő emberben megvan az igazi házastársi
szeretet. Az istentelenek viszont megbánják tettüket.
Katámat nem adnám oda sem Franciaországért, sem Velencéért.
Először azért, mert Isten adta őt nekem, engem pedig neki, másodszor azért,
mert gyakran tapasztalom, hogy más asszonyoknak több a fogyatékosságuk, mint az
én Katámnak. Jóllehet neki is van néhány hibája, azonban még több nagy erénye
van. Harmadszor pedig - s ez elég nagy ok lenne arra, hogy őt szeressem és
becsüljem - azért, mert vallásos és becsületes, amint az egy istenfélő,
erkölcsös asszonyhoz illik.
Házasságom előtt egy egész éven át nem vetettem meg ágyamat.
Fáradt voltam, mert egész napon át agyondolgoztam magam. Este úgy zuhantam bele
az ágyba, szinte öntudatlanul. Mikor aztán Katámat feleségül akartam venni,
teljes komolysággal könyörögtem Istenhez. Később ez volt imádságom: "Édes
mennyei Atyám, mivel Te nekem neved szolgálatának a tisztségét adtad és azt
akarod, hogy engem atyának nevezzenek és tiszteljenek, adj nekem kegyelmet,
áldj meg engem, hogy az én kedves feleségemet, gyermekeimet, házam népét
istenesen és keresztényiesen kormányozzam, tápláljam. Adj nekem bölcsességet és
erőt, hogy őket jól irányítsam és neveljem. Adj nekik is jó szívet és akaratot,
hogy tanításodat kövessék és engedelmesek legyenek. Ámen".
Istennek igen nagy kegyelme, ha vallásos, barátságos, istenfélő és
házias élettársad van, kivel békességben élsz, akire rábízhatod minden
vagyonodat és mindenedet, amid csak van, mind testedet, mind életedet. Katám,
neked istenfélő férjed van, aki szeret téged. Adj hálát Istennek.
- Török István: Luther idézetek római katolikus kézen
- Luther válogatott művei 8 kötet: 2129b, 2204b, 250, 3177, 3179a
A háziasszony étkezésre buzdítása
Ének 343
Beszélgetés
"Mi
hír hallatszik?" Nyilván lesznek kérdések az elhangzottakról. Rá lehet
kérdezni a házasság mai helyzetére, meghallgatni a felvetéseket, ami az ott
ülőket foglalkoztatja.
A házigazda összegzése, (ez a helybéli lelkész volt,
mikor meghívtak minket). Biblikusan, hiszen az a reformáció egyik
leghasznosabb eredménye, hogy vannak válaszaink az igazi forrásból.
Hálaadás: Étkezés után
is hasonlóképpen rendesen és összekulcsolt kézzel mondják ezt: "Adjatok hálát az ÚRNAK, mert jó, mert
örökkévaló a kegyelme. Eledelt ad minden élőnek: táplálékot ad az állatoknak, a
hollófiaknak is, bármit kérnek. Paripák erejében kedve nem telik, férfi
izmaiban sem gyönyörködik. De gyönyörködik az ÚR azokban, akik Őt félik, és
jóságában reménykednek.” Azután a Miatyánkot és a következő imádságot: "Minden jótéteményedért hálát adunk Neked, Úr
Isten és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki élsz és uralkodsz örökké.
Ámen."
Ének 217 130. zsoltár parafrázisa, ennek a zsoltárnak a dallamára énekelték másfél évig a Himnuszt, mielőtt a dallam megszületett
Katharina Luther film
Katharina Luther film
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése