2019. október 30., szerda

Asztali beszélgetés


Luther: Asztali beszélgetések egy kis kötet, amiben anekdoták és bölcs idézet gyűjtemény formájában szerezhetünk meglepő, de eredeti benyomásokat a reformáció koráról. De egy olyan korban élünk, ahol divat a "Szólj be a papnak", a keresztkérdés, az alfa, az imareggeli, az üzleti vacsora…
  • Különleges középkori asztal iránti kíváncsiság vonzó erő a gyülekezet perifériáján élőknek.
  • A reformáció emlékbeszéd műfaja megérett egy korszerűbbre váltásra, hogy az élményszerűbb ismeretek könnyebben váljanak használhatóvá.
  • Ha beszélgetős bibliaórát indítanánk vagy frissítenénk.
cikk parókia portál

Előkészületek
1520 nincs porcelán, villa, paradicsom, paprika, burgonya, kukorica. Tehát szükség van:
  • 20 cserép tányér
  • 20 fa evőkanál
  • 20 üvegpohár
  • 4 üveg kancsó
  • 4 cserép tálaló tál
  • 2 kenyeres kosár
Mindezek miatt az előzetes jelentkezés is megér egy próbát. Bár ez nem mindenhol működik.
Előzetes egyeztetéssel ezeket szívesen kölcsönözzük,  személyes beszélgetéssel is segítünk az alkalom megszervezésében 30/4636106 illetve meghívást is elfogadunk.

A meghívón jelezzük, hogy minden vendég a saját kését használja.
Képtalálat a következőre: „luther család” 
A középkori konyha
Első alkalommal próbáljunk biztosra menni:
  • Szerecsendiós, borsos csirkecomb sok szafttal
  • Vajon zöldfűszerrel párolt zsenge zöldborsó
  • Rusztikus kenyér
  • Alkoholmentes sör
  • Almás lepény vagy rétes
Vagy éljünk a  helyi adottságokkal, rendeljünk, bízzunk meg valakit…
A képen a következők lehetnek: evő emberek és étel
Haladóknak








Az alkalom menete:
  • Bevezető a korszakról
  • A háziasszony étkezésre buzdítása
  • Ének 390
  • Zsoltár 46 igeolvasás
  • Imádság
  • Étkezés elkezdése
  • Témafelvetés
  • A háziasszony étkezésre buzdítása
  • Ének 343
  • Beszélgetés
  • A házigazda összegzése
  • Záró ima
  • Ének 217

Bevezető a korszakról
A XVI. századi étkezés
1453. május 29-én az oszmán hódítók elfoglalták Konstantinápolyt. A keresztyénség keleti védőbástyája elesett, a Keletre vezető megszokott kereskedelmi utak nagyrésze lezárult. Amerika 1492-es felfedezése óta a reformáció századának első felére még nem terjedtek el Európában széles körben az Újvilág étkezési szokásokat átformáló növényei (burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, bab, tök-félék nagyrésze, napraforgó, kókusz, kakaó, cukornád, dohány). A burgonyát, kukoricát, paradicsomot, paprikát, ha ismerték is, ekkor még nem terjedt el általánosan. Húst ritkán ettek (a középkorban egy évben 100 böjti nap volt). Köretnek leggyakrabban kenyeret vagy kását ettek. 
Az ételek tartósítása, hűtése még nem volt olyan szinten, mint ma; ezért a romlás szagát és ízét erős fűszerezéssel ellensúlyozták. Leginkább  gyógynövényekkel (petrezselyem, zeller, majoránna, rozmaring, kapor, kakukkfű, menta, koriander, kömény, borókabogyó, babérlevél, lestyán, mustármag); fűszerkereskedelem által közvetített fűszerekkel (gyömbér, szerecsendió, szegfűszeg, ánizs, fahéj és zsálya); a jól ismert hagymával, fokhagymával, sóval és cukorral; a gazdagabbak borsot is használtak, de az ekkoriban nagyon drága volt.
A XVI. század elején napi kétszer étkeztek: késő délelőtt, és késő délután. Az asztali beszélgetések az esti alkalmakon voltak. Nem volt ritka, hogy kézzel ettek. Nem volt kutya az asztal alatt.
 Luther háztartása és asztala
Luther Márton családjával a Bölcs Frigyes választófejedelem által neki adományozott, korábban Ágoston Rendi Kolostorként működő épületben élt. Luther ebédlőasztala köré nemcsak a családtagok gyűltek össze, felesége, Käthe (Katharina von Bora, akivel 1525. június 27-én kötött házasságot); a gyerekek (Johannes 1526-1575, Elisabeth 1527-1528, Magdalena 1529-1542, Martin 1531-1565, Paul 1533-1593, Margareta 1534-1970); „Lena ángyomasszony” (Käthe nagynénje); Luther itt nevelkedő unokahúgai és más rokonok –, hanem a házban lakó kosztos diákok, akik fizettek a szállásért és ételért; átutazó vendégek; valamint számos barát és tanítvány az egyetemről; sőt alkalmanként maga a választófejedelem is. Ez azt jelenti, hogy az asztalársaság 20-50 fő között mozgott.
Egy ekkora közösség folyamatos táplálása nem kis háztartást igényelt. Egy 1542-ben készült feljegyzés szerint Luther udvarán: 5 tehén, 1 bika, 8 disznó, 2 anyakoca, 3 kismalac, 1 kecske, 2 kiskecske, 30 baromfi volt. A birtokhoz tartozott egy halastó és egy szőlőhegy is. Megvan az évi költségvetés 1534-ből: 300 Guldent fizettek húsért, 200 Guldent sörért, 50 Guldent kenyérért.
Az 1520-as évektől már voltak asztali beszélgetésekkel egybekötött vacsorák. 1531-től kezdte az egyik diák lejegyzetelni, hogy mi történt egy-egy ilyen alkalommal. Később egyre többen készítettek feljegyzéseket, volt, hogy párhuzamosan ugyanarról az alkalomról. 15 év anyaga hat kötetben jelent meg kritikai kiadásban.
"Minden betegség forrása, ha az asszony nem tud főzni."
Luther a borsót szerette, sok sertést, halat ettek. Káposzta, karalábé, lencse pürésítve is, szalonnával is, fűszerrel (nem paprika) színezett karfiol virágok. Bort, könnyű sört a gyerekek is ittak. Mézes fűszeres sült alma. Luther kedvence: mézes mustáron a borsóhóban sült sózott hering.
A házigazda tálakon szolgálta fel az étkeket. Tányérokról ettek, amihez kanalat biztosítottak a háziak, de a kését mindenki hozta magával. A villát az ördöghöz társították, ezért nem használták az étkezésnél. Gyertyatartóban gyertya világított. Cserép edények, kancsók, poharak, fa és fém kanalak, fa tányér, fonott kenyértartó, színes mintájú üveg poharak, üveg kelyhek, üveg tálak és edények, ünnepre fehér terítő is.
A középkorból örökölt hierarchikus ültetési rend még élt a XVI. század elején. Így Luther asztalánál is társadalmi rang szerint volt az ültetési rend.
Az egész étkezést a házigazda vezeti, besegít neki a háziasszony is. Luther soha nem ült könyv nélkül asztalhoz: felolvasott a katekizmusból, egy-egy téma felvetésénél használt könyvet. Családjával és vendégeivel szívesen énekelt, amit hangszeren kisért. Néha tartotta a szerzetesi csendet evés közben. Imádság az egyes fogások között is előfordult, középkori kolostorok mintájára.
Végén többet ivott, hogy jól tudjon aludni. Amit így kommentált: "Ifjak ne vegyétek zokon, hogyha a választófejedelem és én, öreg emberek, néha nagyobb kortyokat nyelünk, mert a mi vánkosunkat és derékaljunkat a kancsóban kell keresnünk."
A háziasszony étkezésre buzdítása
„Mire jó az, hogy szakadatlanul beszéltek, és nem esztek?”

Ének 390 Ha van rá lehetőség húros hangszer kíséretében
1526, a Mohácsi vész után Mária királynénk vígasztalására írta, akivel levelezett.

Zsoltár 46 igeolvasás

Az asztali áldás: Mindenki összekulcsolt kézzel az asztalhoz lép, s mielőtt leülne ezt mondja: "Mindenki szeme Tereád néz, URAM, és Te adsz nekik eledelt idejében. Kinyitod kezedet, és jóltartasz minden élőt jókedvvel." Megjegyzés: a jókedv itt azt jelenti, hogy minden élő annyit kap enni, hogy vidám és jókedvű lesz tőle; mert aggódás és kapzsiság gátolják az ilyen jókedvet. Azután a Miatyánkot és a következő imádságot mondják: "Úr Isten, mennyei Atyánk! Áldj meg minket és ezeket a Te ajándékaidat, amelyeket bőkezűségedből magunkhoz veszünk, Jézus Krisztus a mi URUNK által. Ámen."
Étkezés elkezdése
Témafelvetés
Virágh Jenő: Dr Luther Márton önmagáról - A házasság
A nimbscheni zárdából 1523-ban eltávozott apácák közül kilencet wittenbergi polgári családok fogadtak magukhoz. Ezzel a csoporttal hagyta el a szerzetesi cellát egy elszegényedett nemesi család gyermeke, Bóra Katalin. Luther mindenkor örömmel üdvözölte papi barátainak házasságkötését, de azok kifejezett óhaját, hogy ő is házasodjék meg, még 1524-ben is visszautasította. Annál inkább, meglepte a világot az a hír, hogy dr. Luther Márton 1525. június 13-án házasságot kötött Bóra Katalinnal Miért? Erre felel ő a következőkben.
*   *   *
1525-ben, tehát közel nyolc évvel a reformáció megindítása után házasodtam meg. Gúnyolóim száját betömtem Bóra Katalinnal. Házasságommal annyira lenézetté és megvetendővé tettem magam, hogy azt remélem, az angyalok nevetni, az összes ördögök pedig sírni fognak. E cselekedetemmel meg akartam erősíteni, amit tanítottam... Isten így akarta és így tett. Mert én sem szerelmes, sem heves nem vagyok, hanem szeretem a feleségemet. Ha nekem valaki a wormsi birodalmi gyűlésen azt mondta volna, hogy hét év múlva házasember leszek, feleségem és gyermekeim lesznek, kinevettem volna. Ugyanis nem gondoltam arra, hogy ilyen messzire fogok nyúlni. Eredetileg csak a búcsúk ellen akartam küzdeni.
Ha 1524-ben házasodtam volna meg, von Schönfeld Évát vettem volna feleségül, aki most dr. Basilius porosz orvosnak a felesége. Katámat akkor nem szerettem. Gyanakodtam rá, hogy büszke és gőgös. De Isten azt akarta, hogy megkönyörüljek az elhagyatott sorsán. Hála Istennek, jól sikerült a házasságom, mert istenfélő, hűséges feleségem van, akire az ember nyugodtan bízhatja a szívét, (Példab. 31, 11.) amint Salamon mondja. Ő nem tesz nekem rosszat.
A házasság nem csupán természetes dolog, hanem Isten legédesebb és legkedvesebb adománya. Ez minden papnőtlenség felett áll s a legtisztább élet, - ha jól sikerül. Ha viszont rosszul válik be, valóságos pokol. Mert a nők általában mind értik azt a művészetet, hogy sírással, hazudozással és félrevezetéssel megfogják a férfit; szépen el tudják a fejét csavarni és a legszebb szavakat mondják. Mindazonáltal, ha a házasságban megvan ez a három dolog: a hűség, a gyermekáldás, ha az ember a házasságot szent dolognak és Istentől rendelt életformának tartja, akkor a legboldogabb élet.
Óh, mennyire vágyott szívem az enyéim után, mikor Schmalkaldénben súlyos betegen feküdtem! Azt hittem, hogy nem fogom itt a földön többé látni a feleségemet és kis gyermekeimet. Mennyire fájt ez az elválás! Azt hiszem, hogy ez a természetes vonzódás és szeretet, amelyet a férj felesége iránt s a szülők gyermekeik iránt éreznek, a haldokló emberben a legerősebb. Mivel azonban Isten kegyelméből újra egészséges lettem, feleségemet és kisgyermekeimet annál jobban szeretem. Senki sem lelki ember annyira, hogy az ilyen veleszületett vonzódást és szeretetet ne érezné. Mert hatalmas dolog a házassági szövetség s a férfi és nő életközössége. Mielőtt megnősültem, teljes határozottsággal feltettem magamban, hogy a házaséletet tiszteletben tartom. Ha váratlanul meg kellett volna halnom, vagy ha most a halálos ágyon feküdnék, akkor is házasságot kötnék egy vallásos leánnyal.
Micsoda dolog az, hogy megtiltják és kárhoztatják a házasságot, holott ez természetes jogon alapul? Olyan, mintha az evést, ivást, alvást stb. megtiltanák. Ezt ne tegyük. Mert amit Isten teremtett és elrendelt, az nincs a mi önkényünkre bízva, hogy elfogadjuk-e vagy megtiltsuk. Mi emberek Istent nem leckéztethetjük, hanem szégyent vallunk, amint eddig is tapasztaltuk.
De nősülésemnek volt más oka is, az, hogy az ördöggel dacolhassak a pápaságban lévő feslettség megszégyenítésére. Ha nőtlen volnék is, megnősülnék még az én koromban is, még ha azt tudnám is, hogy nem lesznek gyermekeim - kizárólag azért, hogy a házaséletet megtiszteljem és hogy megvessem és megszégyenítsem a pápaságban lévő erkölcstelenséget.
Eljegyzés után az esküvőt sokáig húzni-halasztani igen veszedelmes, mert a sátán szeret akadályt gördíteni és zűrzavart támasztani a gonosz nyelvek, a rágalmazók és a mindkét részről való barátok által. Amint ez előttem is megtörtént Melanchthon Fülöp esküvőjekor. Azért nem szabad a dolgot halogatni, hanem segítsük őket mielőbb össze. En is, ha nem tartottam volna meg esküvőmet rövid időn belül, csendben és kevés ember előzetes tudtával, mindenki akadályozott volna. Hiszen minden jó barátom ezt kiáltotta: "Ne ezt, hanem egy másikat!"
Nagyon elfoglalt ember vagyok. Sokféle kötelességem van, melyek mindegyike egész embert kíván. Hetenként négyszer kell nyilvánosan prédikálnom, kétszer előadást tartanom az egyetemen, ügyeket kell meghallgatnom és leveleket, nemkülönben könyveket írnom.
Aki nem tud írni, azt hiszi, hogy az nem munka. Három ujj ír s mégis az egész test dolgozik.
Katámat szeretem és tudom, hogy én őt jobban szerétem, mint magamat. Ugyanis inkább én halnék meg, minthogy ő a kisgyermekekkel meghaljon.
Isten jól gondoskodott rólam, hogy ilyen asszonyt adott, aki a gazdaságának gondját viseli, úgyhogy nem kell még ennek terhét is magamra vennem.
Istennek igen nagy kegyelme, ha a házasságban állandóan virul a szeretet. Az első szerelem ittas, mámoros, amellyel mintegy elvakultan indulunk s ha a mámort kialudtuk, az istenfélő emberben megvan az igazi házastársi szeretet. Az istentelenek viszont megbánják tettüket.
Katámat nem adnám oda sem Franciaországért, sem Velencéért. Először azért, mert Isten adta őt nekem, engem pedig neki, másodszor azért, mert gyakran tapasztalom, hogy más asszonyoknak több a fogyatékosságuk, mint az én Katámnak. Jóllehet neki is van néhány hibája, azonban még több nagy erénye van. Harmadszor pedig - s ez elég nagy ok lenne arra, hogy őt szeressem és becsüljem - azért, mert vallásos és becsületes, amint az egy istenfélő, erkölcsös asszonyhoz illik.
Házasságom előtt egy egész éven át nem vetettem meg ágyamat. Fáradt voltam, mert egész napon át agyondolgoztam magam. Este úgy zuhantam bele az ágyba, szinte öntudatlanul. Mikor aztán Katámat feleségül akartam venni, teljes komolysággal könyörögtem Istenhez. Később ez volt imádságom: "Édes mennyei Atyám, mivel Te nekem neved szolgálatának a tisztségét adtad és azt akarod, hogy engem atyának nevezzenek és tiszteljenek, adj nekem kegyelmet, áldj meg engem, hogy az én kedves feleségemet, gyermekeimet, házam népét istenesen és keresztényiesen kormányozzam, tápláljam. Adj nekem bölcsességet és erőt, hogy őket jól irányítsam és neveljem. Adj nekik is jó szívet és akaratot, hogy tanításodat kövessék és engedelmesek legyenek. Ámen".
Istennek igen nagy kegyelme, ha vallásos, barátságos, istenfélő és házias élettársad van, kivel békességben élsz, akire rábízhatod minden vagyonodat és mindenedet, amid csak van, mind testedet, mind életedet. Katám, neked istenfélő férjed van, aki szeret téged. Adj hálát Istennek.
  • Török István: Luther idézetek római katolikus kézen
  • Luther válogatott művei 8 kötet: 2129b, 2204b, 250, 3177, 3179a

A háziasszony étkezésre buzdítása

Ének 343

Beszélgetés
"Mi hír hallatszik?" Nyilván lesznek kérdések az elhangzottakról. Rá lehet kérdezni a házasság mai helyzetére, meghallgatni a felvetéseket, ami az ott ülőket foglalkoztatja.

A házigazda összegzése, (ez a helybéli lelkész volt, mikor meghívtak minket). Biblikusan, hiszen az a reformáció egyik leghasznosabb eredménye, hogy vannak válaszaink az igazi forrásból.

Hálaadás: Étkezés után is hasonlóképpen rendesen és összekulcsolt kézzel mondják ezt: "Adjatok hálát az ÚRNAK, mert jó, mert örökkévaló a kegyelme. Eledelt ad minden élőnek: táplálékot ad az állatoknak, a hollófiaknak is, bármit kérnek. Paripák erejében kedve nem telik, férfi izmaiban sem gyönyörködik. De gyönyörködik az ÚR azokban, akik Őt félik, és jóságában reménykednek.” Azután a Miatyánkot és a következő imádságot: "Minden jótéteményedért hálát adunk Neked, Úr Isten és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki élsz és uralkodsz örökké. Ámen."
Ének 217 130. zsoltár parafrázisa, ennek a zsoltárnak a dallamára énekelték másfél évig a Himnuszt, mielőtt a dallam megszületett

Katharina Luther film













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése