12 HITVALLÓ ESTE
Hitkérdések a Heidelbergi Káté alapján
Ötödik
alkalom
Megigazulás és cselekedetek
60.
Hogy
igazulsz meg Isten előtt?
Egyedül a Jézus Krisztusba vetett igaz hit által.
Habár engem a lelkiismeretem vádol, hogy Isten minden parancsa ellen súlyosan
vétkeztem és azok közül egyet sem tartottam meg soha, sőt még mindig hajlamos
vagyok minden gonoszra; Isten mégis[1]
minden érdemem nélkül, ingyen kegyelemből,[2]
nekem Krisztus tökéletes elégtételét, igazságát és szentségét ajándékozza és
tulajdonítja, mintha én soha semmilyen bűnt nem követtem volna el, hanem
mindenben olyan engedelmes lettem volna, mint amilyen engedelmes volt értem
Krisztus, de kizárólag akkor, ha én ezeket a jótetteket hívő szívvel elfogadom.
KÉRDÉS:
Mi a
megigazulás?
Mi
által igazulsz meg Isten előtt? Nem önmagad és nem az emberek előtt!
Mit
jelent az, hogy egyszerre bűnös és egyszerre igaz ember vagy?
Mikor
lesz enyém a Krisztus igazsága és szentsége?
Ha ebben a kérdés-feleletben összegződik a reformáció
központi mondanivalója, akkor hogyan fogalmaznád ezt meg saját szavaiddal?
61.
Miért
mondod, hogy egyedül hit által igazulsz meg?[3]
Nem azért, mert a hitem értéke miatt tetszem
Istennek, hanem azért mert egyedül Krisztus elégtétele, igazsága és szentsége
az én igazságom Isten előtt, és én ezeket semmi más módon, mint egyedül hit
által tudom elfogadni és a sajátommá tenni.[4]
KÉRDÉS:
A hit
cél, eszköz, vagy ajándék?
62.
De miért
nem lehetnek a mi jócselekedeteink Isten előtt megigazulásunkká, vagy annak egy
részévé?
Azért, mert annak az igazságnak, amely Isten
ítélőszéke előtt megállhat, teljesen tökéletesnek és az isteni törvénnyel
egészen megegyezőnek kell lennie, viszont a mi legjobb cselekedeteink is ebben
az életben mind tökéletlenek és bűnnel szennyezettek.
KÉRDÉS:
Számítanak-e
a valamit Isten előtt a jócselekedetek?
Milyen
igazság állhat meg Isten ítélőszéke előtt?
Milyenek
a mi jó cselekedeteink?
63.
Nem
érdemelnek a mi jó cselekedeteink semmit, pedig Isten ebben és az eljövendő
életben meg akarja azt jutalmazni?[5]
Ez a jutalmazás nem érdemből, hanem kegyelemből
történik.
KÉRDÉS:
Isten
kegyelme és a mi cselekedeteink milyen összefüggésben állnak egymással?
64.
Nem tesz
ez a tanítás nemtörődömmé és elvetemültté?
Nem, mert lehetetlen az, hogy akik igaz hit által
Krisztusba oltattak, a hálaadás gyümölcsét ne teremjék.
KÉRDÉS:
Lehet cselekedetek nélkül is Istennek tetsző
életet élni?
Mi a különbség az érdemszerző szándékkal tett
jó és a hálából fakadó jótett között?
91.
Melyek hát
a jó cselekedetek?
Egyedül azok, amelyek igaz hitből Isten törvénye
szerint, az Ő dicsőségére[6]
történnek, és nem azok, amelyek a mi jótetszésünkön[7]
vagy emberek rendelésén alapulnak.
KÉRDÉS:
Mitől számít egy jótett jó cselekedetnek Isten
előtt?
Nem számít a mi jótetszésünk és az emberek
rendelése sem?
[1] A latin szöveg itt toldja be az elfogadásra vonatkozó
részt, ami a német szövegben a végén van, de más szöveggel: „modo haec beneficia vera animi fiducia
amplectar” – azaz: „hogy ezeket a jótéteményeket az igaz lélek bizodalmával
vegyem”.
[2] A latin a német „aus
lauter Gnaden” megfelelőjét nem a „gratia”-val,
hanem „ex mera Dei misericordia”-ként
adja vissza – azaz: „Isten tiszta / tulajdon irgalmasságából”.
[3] A latin szövegből hiányzik a kérdés első része.
[4] Szó szerint: „magaménak tulajdonítani”.
[5] A latin változat egy „miért”-tel kezdődik, és az
„Isten ígéretére” való hivatkozással zárul.
[6] A latin hozzáteszi: „kizárólagos” – solius.
[7] Lehet: „belátásunkon”, „véleményünkön”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése