A technikai leírás folytatódik a jóvátételi és a
békeáldozat leírásával. Kiemeli a helyet, hogy ugyanott vágják le, mint az
égőáldozatot, mert ez is „igen szent”!
A vért körös-körül az oltárra kell önteni. Amit áldozatul be kell mutatni (3-4.
vers):
- az egész kövérjét;
- a farkát; azt a kövérjét, amely a
beleket takarja;
- a két veséjét a rajtuk levő kövérjével
együtt, amely a vékonyánál van;
- a májon levő hártyát is a vesékkel
együtt.
A folytatás szerint ugyanúgy, mint vétekáldozatnál: az
áldozatot bemutató papé a többi része (6-7. vers). Aztán kitér a részletezésre,
hogy melyik áldozat mely része kit illet meg (8-10. vers) – mert az Úr
gondoskodik az övéiről.
A békeáldozatnál kitér mind a három fajtájára, mit és
hogyan kell hálaadásként, mit önkéntes áldozatként, mit fogadalomból bemutatni…
és mely része a papé (11-14. vers).
Az igazságot többször el kell mondani, mert a
hazugságot is sokszor hallják az emberek (Goethe)! A helyes áldozat leírását
többször meg kell ismételni, mert annak kell rögzülnie, hogy minden rossz
gyakorlat azonnal szembetűnő legyen! A pénzhamisítók leleplezésénél sem az a
legnagyobb segítség, ha láttunk már hamis pénzt, hanem ha ismerjük az igazit!
Majd étkezési rendelkezések következnek az áldozattal
kapcsolatosan a nép számára is:
-
A békeáldozat
húsát bemutatásának napján egyék meg, a véres áldozat húsát megehetik másnap
is, de harmadnap már nem (15-18. vers)!
-
Nem lehet megenni
azt a húst, amely hozzáér valami tisztátalanhoz (19. vers).
-
Mindenki ehet a
húsból, aki kultikusan tisztának számít, de tisztátalan nem (20-21. vers).
-
Áldozati állatok
kövérjét nem fogyaszthatja a nép (23. 25. vers).
-
Elhullott, vagy
széttépett állat kövérje bármire felhasználható, de nem lehet megenni (24. vers).
-
A vért sem szabad
megenni (26-27. vers).
-
Az elfogyasztható
áldozatokból a papé a szegy és a jobb comb (30-36. vers)!
Részletes leírás van tehát arról, mi az Úré, mi a
papoké, és mi a népé egy-egy áldozatból. Az áldozat közösségteremtő ereje már a
leírásokat is átjárja. Az Úrnak ezért nem mindegy, hogy ki, mit, hogyan, mikor
és miért mutat be áldozatul – mindennek jelentősége van. A közösséghez viszont
hozzátartozik az, hogy mindenki tiszteletben tartja a határokat, nem lépve át
azokat! Nem csak az ószövetségi nép számára, hanem Krisztus áldozatára nézve is
fontos ez! Közösségünk van egymással és az Úrral, de nem közelíthetünk
tisztátalanul az Úrhoz, és nem vehetjük el sem a másik ember feladatát, sem az
ő jussát abból. Arról nem is beszélve, hogy Krisztus áldozatát semmivel nem
tudjuk helyettesíteni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése