12 HITVALLÓ ESTE
Hitkérdések a Heidelbergi Káté alapján
104.
Mit akar
Isten az ötödik parancsolatban?
Azt, hogy apámnak és anyámnak és minden
felettesemnek teljes tiszteletet, szeretetet és hűséget megadjak; és magam
minden jó oktatásnak és büntetésnek illő engedelmességgel alávessem, és
fogyatkozásaikkal szemben is türelmesnek kell lennem, mivel[1]
Isten az ő kezük által akar igazgatni.
KÉRDÉS:
A
szülők tiszteletéhez hogy kapcsolódik „minden felettes” teljes tisztelete?
A
tisztelet a személynek szól, vagy a pozíciónak, tisztségnek, amiben van hozzám
képest?
Miben
áll a tisztelet a káté szerint? (szeretet, hűség, engedelmesség, türelem)
105.
Mit akar
Isten a hatodik parancsolatban?
Azt, hogy felebarátomat se gondolatokkal, se
szavakkal vagy gesztusokkal,[2]
sokkal kevésbé cselekedettel, magam vagy valaki más által ne gyalázzam, ne
gyűlöljem, ne sértsem meg vagy ne öljem meg; hanem minden bosszúvágyat irtsak
ki magamból; önmagamban se tegyek kárt, vagy szándékosan ne rohanjak
veszedelembe. Ezért is viseli a hatóság a fegyvert,[3]
hogy a gyilkosságot megakadályozza.
106.
De hát ez a parancsolat nem csak a gyilkosságról beszél?
Isten a gyilkosság megtiltása
által tanítani akar minket, hogy Ő gyűlöli a gyilkosság gyökerét, mint amilyen
az irigység, gyűlölet, harag, bosszúvágy; (és hogy) az ilyen mind titkos
gyilkosság Őelőtte.
107.
De elég
az, ha a mi felebarátunkat, amint elmondtad, meg nem öljük?
Nem.[4]
Mert amikor Isten az irigységet, gyűlöletet és haragot kárhoztatja, azt kívánja
tőlünk, hogy szeressük felebarátainkat mint önmagunkat; vele szemben türelmet,
békességet, szelídséget, irgalmasságot, és kedvességet mutassunk;[5]
veszteségét, amennyire lehetséges elhárítsuk; és még ellenségeinkkel is tegyünk
jót.
KÉRDÉS:
Isten az
élet védelmében adta ezt a parancsolatot, a káté mégis eljut a szeretet
parancsáig – jogos ez?
Mi a
gyilkosság gyökere?
A
hatóság a káté szerint az élet védelmére viseli a fegyvert – mi a helyzet a
háborúkkal és a halálbüntetéssel, vagy az abortusz és az eutanázia
legalizálásával?
108.
Mit akar a hetedik parancsolat?[6]
Azt, hogy Isten előtt minden
szemérmetlenség[7]
átkozott,[8]
és (hogy) ezért nekünk azt szívből elleneznünk kell,[9]
s szemérmes és erkölcsös életet[10]
kell élnünk, legyen az a szent házasságban, vagy azon kívül.[11]
109.
Semmi mást nem tilt Isten ebben a parancsolatban, mint a
házasságtörést, és egyéb szégyenletes dolgokat?
Mivel mindkettő, a testünk és
a lelkünk is a Szentlélek temploma, így Ő[12]
azt akarja, hogy mi mindkettőt tisztán és szentül megőrizzük; tilt minden
szemérmetlen cselekedetet,[13]
viselkedést,[14]
szót,[15]
gondolatot, kívánságot,[16]
és ami az embert ilyesmire ingerelhetné.[17]
KÉRDÉS:
Nem
csak a paráznaság tiltása a hetedik parancsolat, hanem a szemérmes és erkölcsös
életet is megparancsolja?
Mi a
lelki paráznaság?
110.
Mit tilt
meg Isten a nyolcadik parancsolatban?
Nemcsak azt a lopást és rablást tiltja
meg, amelyet a világi felsőbbség büntet; hanem Isten[18] lopásnak nevez minden gonosz cselekedetet és
szándékot is, amellyel mi felebarátunk javait magunkhoz gondoljuk venni,
történjen ez akár erőszakkal, akár a jogosság látszata alatt, mint például
hamis súly, rőf, mérték, árucikk, pénz, uzsora által,[19] vagy bármi más módon, amit Isten megtiltott; ehhez
[tartozik] mindenféle fösvénység és az Ő ajándékainak haszontalan tékozlása is.
111.
Mit
parancsol Isten ebben a parancsolatban?[20]
Azt, hogy felebarátom hasznát,[21]
ahol lehet[22]
és tudom előmozdítsam;[23]
vele szemben úgy viselkedjem, ahogy akarnám, hogy mások velem viselkedjenek, és
hűségesen[24]
dolgozzam, hogy a szűkölködőn szükségében segíteni tudjak.
KÉRDÉS:
Itt a
lopástól a felebarát önzetlen segítéséig jut el a káté – miért?
Az
uzsora és a fösvénység miért számít lopásnak?
112.
Mit akar a
kilencedik parancsolat?
Azt, hogy én senki ellen hamis tanúvallomást ne
adjak, senki szavait ki ne forgassam, ne legyek mást rágalmazó és káromló,
senki elítélését meghallgatás nélkül és könnyelműen ne segítsem;[25]
hanem mindenféle hazugságot és megtévesztést, mint az ördög saját műveit –
Isten súlyos haragjának terhe alatt – kerüljek. A bírósági és minden más
eljárásban az igazságot szeressem,[26]
őszintén elmondjam és megvalljam;[27]
sőt felebarátom becsületét és jó hírnevét lehetőségem szerint oltalmazzam és
előmozdítsam.
KÉRDÉS:
A
felebarát rágalmazásától a jó hírnevének előmozdításáig jut a káté egyetlen
kérdésen belül – így a tiltásból parancs lesz – valóban erről szól ez a
parancsolat?
Csak a
felebarát ellen irányuló hazugság és ferdítés van megtiltva?
Minden
hazugság és megtévasztés az ördög műve?
113.
Mit akar a
tízedik parancsolat?
Azt, hogy még a legcsekélyebb vágy[28]
vagy gondolat se jöjjön[29]
soha a szívünkbe Isten valamely parancsolatával szemben, hanem mi teljes
szívből[30]
egyre inkább[31]
ellene legyünk[32]
minden bűnnek, és (kell, hogy) legyen[33]
kedvünk minden igazsághoz.
KÉRDÉS:
A káté
szerint tehát a tízedik parancsolat az első kilenc összegzése a bűnös kívánság
tiltásával?
A bűn
ellen az igazsággal tudunk tenni?
114.
De képesek-e, azok, akik Istenhez tértek, mindezeket a parancsolatokat
megtartani?
Nem, hanem a legszentebbek is
addig, amíg ebben az életben vannak, ennek az engedelmességnek csak egy kicsiny
kezdetével rendelkeznek; (úgy, hogy) mégis komoly[34]
szándékkal kezdenek el Istennek nem csak némely, hanem minden parancsolata
szerint élni.
115.
Miért
hagyja hát Isten ilyen szigorúan prédikálni a tíz parancsolatot, ha azokat
ebben az életben senki meg nem tarthatja?
Először azért, hogy egész életünk során a mi bűnös
természetünket[35]
minél inkább megismerjük, annál sokkal buzgóbban keressük a bűnök bocsánatát és
a Krisztusban való megigazulást. Azután azért, hogy mi magunkat szüntelenül
arra ösztönözzük[36]
és Istent Szentlelke kegyelméért[37]
arra kérjük, hogy egyre inkább megújuljunk Isten képmására,[38]
míg a tökéletesség célját ezután az élet után elérjük.[39]
KÉRDÉS:
Teljesíthetetlenek ezek a parancsolatok?
A legszentebbek is csak elkezdenek eszerint
élni, akkor mi van a keresztyének tömegeivel?
Isten a törvény által ismertet meg bűnös
természetünkkel, és vezet oda krisztus keresztjéhez?
Hol, mikor és hogyan érjük el a tökéletesség
célját?
[1] A latin azzal köti össze, hogy illud semper cogitantes – „azt mindig meggondolva, hogy”.
[2] Lehet: „magaviselettel”, „viselkedéssel”
[3] Eredetileg: „kard” – Schwert.
[4] A latin bővebben válaszol: non est satis – „nem elég”
[5] A latin fordításban a következő felsorolást találjuk: humanitate, lenitate, mansuetudine,
patientia et misericordia – „emberséget, engedelmességet, szelídséget,
türelmet, irgalmasságot”, szemben a német: Geduld,
Friede, Sanftmut, Barmherzigkeit und Freundlichkeit – „türelmet,
békességet, szelídséget, irgalmasságot, és kedvességet” szavakkal.
[6] A latin változat szerint: „Mi a hetedik parancsolat
értelme?”
[7] Lehet: „tisztátalanság” - Unkeuschheit, a latin turpitudinem
inkább „szégyenletesség”, de a görög határozottan akatharszian-t, azaz „tisztátalanság”-ot mond.
[8] A latin excecrari – inkább „utálatos”.
[9] A latin másként fogalmaz: „valóban gyűlölnünk és
utálnunk kell” - penitus odisse et
detestari debere. Szemben a német: von
Herzen feind sein – „szívből elleneznünk kell”, ami lehet: „szívből
gyűlölni kell” is.
[10] A német keusch
und züchtig leben sollen – „szemérmes és erkölcsös életet kell élnünk”,
lehet: „tiszta és erkölcsös életet kell élnünk” is. A latin viszont bővebb,
mert eleve három jelzőt használ: temperanter,
modeste et caste – „józan, szerény, szemérmes”, ami lehet: „mértékletes,
jámbor, tiszta” is. A görög viszont hagiósz
kai koszmiósz – „szent és rendes / erkölcsös / becsületes / illedelmes”
szavakkal adja vissza.
[11] A latin másként fogalmaz: in vita coelibe – „a nőtlen / egyedülálló életben”, a német
elintézi annyival, hogy „azon kívül” - außerhalb desselben.
[12] A latin meg is nevezi: Deus – „Isten”.
[13] A német unkeuschen
Taten – „szemérmetlen cselekedetek” a latinban csak facta – „tettek”.
[14] Lehet: „magaviselet”, „gesztus” is. A latinban a német
Gebärden – „viselkedés” már gestus-ként
szerepel.
[15] Lehet „beszédet” is, mert a német Worte – „szavak”, a latinban sermones
– „beszédek” formában jelenik meg.
[16] Lehet „vágy” is. A német Lust – „kívánság”-ot a latin cupiditates
foedas – „ocsmány / aljas vágyak”-ként fordítja.
[17] Lehet: „csábítaná” is.
[18] A latin szövegből hiányzik „Isten” megnevezése.
[19] A latin szöveg nem egy jelzőt használ mint a német az unrechtem – „hamis”, hanem mindegyik
főnévhez külön-külön egyet: iniquum
pondus, iniusta ulna, inaequalis mensura, fucosa merx, fallax moneta –
„méltánytalan súly, hamis rőf, eltérő mértékek, hamisított árú, hamis pénz”.
[20] A latin változat szerint: „Mik azok, amiket itt Isten
kíván?”
[21] A latin hozzáteszi: commoda – „előmenetelét”.
[22] Ez a szó a latinból hiányzik.
[23] A latin hozzáteszi: augeam – „növeljem”.
[24] A latin hozzáteszi: sedulo – „szorgalmasan”.
[25] A latin így fogalmaz: neminem temere vel indicta causa condamnem – „senkit
elhamarkodottan, vagy meghallgatás nélkül ne ítéljek el”; a német: niemand unverhört und leichtlich verdammen helfe – fordításaként.
[26] A latin a „szeressem” – liebe, fordításaként a secter
– „kövessem” használja.
[27] A német aufrichtig
sage und bekenne fordításaként a latin a következőt hozza: et id quod res est, libere et constanter
profitear – „és a dolgot / ügyet, amint van szabadon és állhatatosan
megmondjam”.
[28] Lehet: „kívánság” – Lust. A latin is cupiditate-nak
fordítja.
[29] A latin fordítás szerint „ébredjen” „támadjon” – sollicitentur, szemben a német kommen-nel.
[30] A Német von ganzem Herzen – „teljes szívből” latin
fordításaként az ex animo – „lélekből” kifejezés szerepel.
[31] A latin fordítás perpetuo
– „folyamatosan” „mindenkor” kifejezést adja a német für und für – „egyre inkább” „egyre jobban” megfelelőjeként.
[32] Lehet: „gyűlöljünk” – feind sein. A latin fordítás detestemur
– „utáljunk” ez utóbbit támasztja alá, s ez lett a bevett fordítás.
[33] A latin delectemur
– „gyönyörködjünk”, míg a német azt mondja „kedvünk legyen” – Lust haben.
[34] A latin hozzáteszi: ac non simulato – „és nem tettetett”.
[35] A latin kiegészíti a hajlandósággal: quanta sit naturae nostrae ad peccandum
propensio – „milyen a hajlandósága a mi természetünknek a vétkezésre”, a
német unsere sündliche Art helyett.
[36] A latin szerint „szüntelen azzal foglalkozzunk” - hoc perpetuo agamus, a német: wir ohne Unterlaß uns befleißen helyett, majd kibővíti: illud semper meditemur – „mindig azon elmélkedjünk”.
[37] A német Gnade
és a latin gratiam határozottan
„kegyelmet” jelent – nem „segedelem” és nem „ajándék”!
[38] A német Ebenbild
és a latin imaginem határozottan
„képmására”, „képére” jelentéssel bír – és nem „hasonlatosságára”, vagy
„ábrázatára”.
[39] A latin fordításban: postquam ex hac vita decesserimus, propositam nobis perfectionem laeti
assequamur – „azután ebből az életből kimúlva, a nekünk megígért
tökéletességet vidáman elnyerhessük”; a német: bis wir das Ziel der Vollkommenheit nach diesem Leben erreichen
megfelelőjeként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése