2014. január 5., vasárnap

KILENCEDIK HITVALLÓ ESTE



12 HITVALLÓ ESTE
Hitkérdések a Heidelbergi Káté alapján
Kilencedik alkalom: Tízparancsolat 2. Kőtábla

104.
Mit akar Isten az ötödik parancsolatban?
Azt, hogy apámnak és anyámnak és minden felettesemnek teljes tiszteletet, szeretetet és hűséget megadjak; és magam minden jó oktatásnak és büntetésnek illő engedelmességgel alávessem, és fogyatkozásaikkal szemben is türelmesnek kell lennem, mivel[1] Isten az ő kezük által akar igazgatni.

KÉRDÉS:
A szülők tiszteletéhez hogy kapcsolódik „minden felettes” teljes tisztelete?

A tisztelet a személynek szól, vagy a pozíciónak, tisztségnek, amiben van hozzám képest?

Miben áll a tisztelet a káté szerint? (szeretet, hűség, engedelmesség, türelem)

105.
Mit akar Isten a hatodik parancsolatban?
Azt, hogy felebarátomat se gondolatokkal, se szavakkal vagy gesztusokkal,[2] sokkal kevésbé cselekedettel, magam vagy valaki más által ne gyalázzam, ne gyűlöljem, ne sértsem meg vagy ne öljem meg; hanem minden bosszúvágyat irtsak ki magamból; önmagamban se tegyek kárt, vagy szándékosan ne rohanjak veszedelembe. Ezért is viseli a hatóság a fegyvert,[3] hogy a gyilkosságot megakadályozza.

106.
De hát ez a parancsolat nem csak a gyilkosságról beszél?
Isten a gyilkosság megtiltása által tanítani akar minket, hogy Ő gyűlöli a gyilkosság gyökerét, mint amilyen az irigység, gyűlölet, harag, bosszúvágy; (és hogy) az ilyen mind titkos gyilkosság Őelőtte.

107.
De elég az, ha a mi felebarátunkat, amint elmondtad, meg nem öljük?
Nem.[4] Mert amikor Isten az irigységet, gyűlöletet és haragot kárhoztatja, azt kívánja tőlünk, hogy szeressük felebarátainkat mint önmagunkat; vele szemben türelmet, békességet, szelídséget, irgalmasságot, és kedvességet mutassunk;[5] veszteségét, amennyire lehetséges elhárítsuk; és még ellenségeinkkel is tegyünk jót.

KÉRDÉS:
Isten az élet védelmében adta ezt a parancsolatot, a káté mégis eljut a szeretet parancsáig – jogos ez?

Mi a gyilkosság gyökere?

A hatóság a káté szerint az élet védelmére viseli a fegyvert – mi a helyzet a háborúkkal és a halálbüntetéssel, vagy az abortusz és az eutanázia legalizálásával?

108.
Mit akar a hetedik parancsolat?[6]
Azt, hogy Isten előtt minden szemérmetlenség[7] átkozott,[8] és (hogy) ezért nekünk azt szívből elleneznünk kell,[9] s szemérmes és erkölcsös életet[10] kell élnünk, legyen az a szent házasságban, vagy azon kívül.[11]

109.
Semmi mást nem tilt Isten ebben a parancsolatban, mint a házasságtörést, és egyéb szégyenletes dolgokat?
Mivel mindkettő, a testünk és a lelkünk is a Szentlélek temploma, így Ő[12] azt akarja, hogy mi mindkettőt tisztán és szentül megőrizzük; tilt minden szemérmetlen cselekedetet,[13] viselkedést,[14] szót,[15] gondolatot, kívánságot,[16] és ami az embert ilyesmire ingerelhetné.[17]

KÉRDÉS:
Nem csak a paráznaság tiltása a hetedik parancsolat, hanem a szemérmes és erkölcsös életet is megparancsolja?

Mi a lelki paráznaság?

110.
Mit tilt meg Isten a nyolcadik parancsolatban?
Nemcsak azt a lopást és rablást tiltja meg, amelyet a világi felsőbbség büntet; hanem Isten[18] lopásnak nevez minden gonosz cselekedetet és szándékot is, amellyel mi felebarátunk javait magunkhoz gondoljuk venni, történjen ez akár erőszakkal, akár a jogosság látszata alatt, mint például hamis súly, rőf, mérték, árucikk, pénz, uzsora által,[19] vagy bármi más módon, amit Isten megtiltott; ehhez [tartozik] mindenféle fösvénység és az Ő ajándékainak haszontalan tékozlása is.
111.
Mit parancsol Isten ebben a parancsolatban?[20]
Azt, hogy felebarátom hasznát,[21] ahol lehet[22] és tudom előmozdítsam;[23] vele szemben úgy viselkedjem, ahogy akarnám, hogy mások velem viselkedjenek, és hűségesen[24] dolgozzam, hogy a szűkölködőn szükségében segíteni tudjak.

KÉRDÉS:
Itt a lopástól a felebarát önzetlen segítéséig jut el a káté – miért?

Az uzsora és a fösvénység miért számít lopásnak?

112.
Mit akar a kilencedik parancsolat?
Azt, hogy én senki ellen hamis tanúvallomást ne adjak, senki szavait ki ne forgassam, ne legyek mást rágalmazó és káromló, senki elítélését meghallgatás nélkül és könnyelműen ne segítsem;[25] hanem mindenféle hazugságot és megtévesztést, mint az ördög saját műveit – Isten súlyos haragjának terhe alatt – kerüljek. A bírósági és minden más eljárásban az igazságot szeressem,[26] őszintén elmondjam és megvalljam;[27] sőt felebarátom becsületét és jó hírnevét lehetőségem szerint oltalmazzam és előmozdítsam.

KÉRDÉS:
A felebarát rágalmazásától a jó hírnevének előmozdításáig jut a káté egyetlen kérdésen belül – így a tiltásból parancs lesz – valóban erről szól ez a parancsolat?

Csak a felebarát ellen irányuló hazugság és ferdítés van megtiltva?

Minden hazugság és megtévasztés az ördög műve?

113.
Mit akar a tízedik parancsolat?
Azt, hogy még a legcsekélyebb vágy[28] vagy gondolat se jöjjön[29] soha a szívünkbe Isten valamely parancsolatával szemben, hanem mi teljes szívből[30] egyre inkább[31] ellene legyünk[32] minden bűnnek, és (kell, hogy) legyen[33] kedvünk minden igazsághoz.

KÉRDÉS:
A káté szerint tehát a tízedik parancsolat az első kilenc összegzése a bűnös kívánság tiltásával?

A bűn ellen az igazsággal tudunk tenni?

114.
De képesek-e, azok, akik Istenhez tértek, mindezeket a parancsolatokat megtartani?
Nem, hanem a legszentebbek is addig, amíg ebben az életben vannak, ennek az engedelmességnek csak egy kicsiny kezdetével rendelkeznek; (úgy, hogy) mégis komoly[34] szándékkal kezdenek el Istennek nem csak némely, hanem minden parancsolata szerint élni.

115.
Miért hagyja hát Isten ilyen szigorúan prédikálni a tíz parancsolatot, ha azokat ebben az életben senki meg nem tarthatja?
Először azért, hogy egész életünk során a mi bűnös természetünket[35] minél inkább megismerjük, annál sokkal buzgóbban keressük a bűnök bocsánatát és a Krisztusban való megigazulást. Azután azért, hogy mi magunkat szüntelenül arra ösztönözzük[36] és Istent Szentlelke kegyelméért[37] arra kérjük, hogy egyre inkább megújuljunk Isten képmására,[38] míg a tökéletesség célját ezután az élet után elérjük.[39]

KÉRDÉS:
Teljesíthetetlenek ezek a parancsolatok?
A legszentebbek is csak elkezdenek eszerint élni, akkor mi van a keresztyének tömegeivel?
Isten a törvény által ismertet meg bűnös természetünkkel, és vezet oda krisztus keresztjéhez?
Hol, mikor és hogyan érjük el a tökéletesség célját?


[1] A latin azzal köti össze, hogy illud semper cogitantes – „azt mindig meggondolva, hogy”.
[2] Lehet: „magaviselettel”, „viselkedéssel”
[3] Eredetileg: „kard” – Schwert.
[4] A latin bővebben válaszol: non est satis – „nem elég”
[5] A latin fordításban a következő felsorolást találjuk: humanitate, lenitate, mansuetudine, patientia et misericordia – „emberséget, engedelmességet, szelídséget, türelmet, irgalmasságot”, szemben a német: Geduld, Friede, Sanftmut, Barmherzigkeit und Freundlichkeit – „türelmet, békességet, szelídséget, irgalmasságot, és kedvességet” szavakkal.
[6] A latin változat szerint: „Mi a hetedik parancsolat értelme?”
[7] Lehet: „tisztátalanság” - Unkeuschheit, a latin turpitudinem inkább „szégyenletesség”, de a görög határozottan akatharszian-t, azaz „tisztátalanság”-ot mond.
[8] A latin excecrari – inkább „utálatos”.
[9] A latin másként fogalmaz: „valóban gyűlölnünk és utálnunk kell” - penitus odisse et detestari debere. Szemben a német: von Herzen feind sein – „szívből elleneznünk kell”, ami lehet: „szívből gyűlölni kell” is.
[10] A német keusch und züchtig leben sollen – „szemérmes és erkölcsös életet kell élnünk”, lehet: „tiszta és erkölcsös életet kell élnünk” is. A latin viszont bővebb, mert eleve három jelzőt használ: temperanter, modeste et caste – „józan, szerény, szemérmes”, ami lehet: „mértékletes, jámbor, tiszta” is. A görög viszont hagiósz kai koszmiósz – „szent és rendes / erkölcsös / becsületes / illedelmes” szavakkal adja vissza.
[11] A latin másként fogalmaz: in vita coelibe – „a nőtlen / egyedülálló életben”, a német elintézi annyival, hogy „azon kívül” - außerhalb desselben.
[12] A latin meg is nevezi: Deus – „Isten”.
[13] A német unkeuschen Taten – „szemérmetlen cselekedetek” a latinban csak facta – „tettek”.
[14] Lehet: „magaviselet”, „gesztus” is. A latinban a német Gebärden – „viselkedés” már gestus-ként szerepel.
[15] Lehet „beszédet” is, mert a német Worte – „szavak”, a latinban sermones – „beszédek” formában jelenik meg.
[16] Lehet „vágy” is. A német Lust – „kívánság”-ot a latin cupiditates foedas – „ocsmány / aljas vágyak”-ként fordítja.
[17] Lehet: „csábítaná” is.
[18] A latin szövegből hiányzik „Isten” megnevezése.
[19] A latin szöveg nem egy jelzőt használ mint a német az unrechtem – „hamis”, hanem mindegyik főnévhez külön-külön egyet: iniquum pondus, iniusta ulna, inaequalis mensura, fucosa merx, fallax moneta – „méltánytalan súly, hamis rőf, eltérő mértékek, hamisított árú, hamis pénz”.
[20] A latin változat szerint: „Mik azok, amiket itt Isten kíván?”
[21] A latin hozzáteszi: commoda – „előmenetelét”.
[22] Ez a szó a latinból hiányzik.
[23] A latin hozzáteszi: augeam – „növeljem”.
[24] A latin hozzáteszi: sedulo – „szorgalmasan”.
[25] A latin így fogalmaz: neminem temere vel indicta causa condamnem – „senkit elhamarkodottan, vagy meghallgatás nélkül ne ítéljek el”; a német: niemand unverhört und leichtlich verdammen helfe – fordításaként.
[26] A latin a „szeressem” – liebe, fordításaként a secter – „kövessem” használja.
[27] A német aufrichtig sage und bekenne fordításaként a latin a következőt hozza: et id quod res est, libere et constanter profitear – „és a dolgot / ügyet, amint van szabadon és állhatatosan megmondjam”.
[28] Lehet: „kívánság” – Lust. A latin is cupiditate-nak fordítja.
[29] A latin fordítás szerint „ébredjen” „támadjon” – sollicitentur, szemben a német kommen-nel.
[30] A Német von ganzem Herzen – „teljes szívből” latin fordításaként az ex animo – „lélekből” kifejezés szerepel.
[31] A latin fordítás perpetuo – „folyamatosan” „mindenkor” kifejezést adja a német für und für – „egyre inkább” „egyre jobban” megfelelőjeként.
[32] Lehet: „gyűlöljünk” – feind sein. A latin fordítás detestemur – „utáljunk” ez utóbbit támasztja alá, s ez lett a bevett fordítás.
[33] A latin delectemur – „gyönyörködjünk”, míg a német azt mondja „kedvünk legyen” – Lust haben.
[34] A latin hozzáteszi: ac non simulato – „és nem tettetett”.
[35] A latin kiegészíti a hajlandósággal: quanta sit naturae nostrae ad peccandum propensio – „milyen a hajlandósága a mi természetünknek a vétkezésre”, a német unsere sündliche Art helyett.
[36] A latin szerint „szüntelen azzal foglalkozzunk” - hoc perpetuo agamus, a német: wir ohne Unterlaß uns befleißen helyett, majd kibővíti: illud semper meditemur – „mindig azon elmélkedjünk”.
[37] A német Gnade és a latin gratiam határozottan „kegyelmet” jelent – nem „segedelem” és nem „ajándék”!
[38] A német Ebenbild és a latin imaginem határozottan „képmására”, „képére” jelentéssel bír – és nem „hasonlatosságára”, vagy „ábrázatára”.
[39] A latin fordításban: postquam ex hac vita decesserimus, propositam nobis perfectionem laeti assequamur – „azután ebből az életből kimúlva, a nekünk megígért tökéletességet vidáman elnyerhessük”; a német: bis wir das Ziel der Vollkommenheit nach diesem Leben erreichen megfelelőjeként.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése