Jelenlegi
egyházi és egyesületi közállapotaink: széthúzások, frakciózások, irányzatok…
Áldás nincs! Az atyafiak nincsenek egyességben! Döntsük már el, hogy merre
megyünk! Krisztus után! Akkor ne rekesszünk ki senkit, ne bélyegezzük meg
egymást, hanem segítsük a másikat eljutni az igazság ismeretére.
Nem a
struktúrával, nem törvényeinkkel, nem a teológiánkkal, nem a kegyességünkkel,
nem a liturgiánkkal, nem a hitvallásunkkal van a baj; hanem mindegyikkel
egyszerre, mert mindez a mi bűnös énünkből fakad – nincs benne Krisztus, a
Lélek nem elevenítette meg…
A változást
önmagunkon kell kezdenünk! Mindenkinek saját magán! Bűnbánattal, imával,
igével, odaszánt élettel, elhagyott bűnökkel, és letett rossz szokásokkal – az
Úrhoz való visszatéréssel!
Kérdések
segítségül: Mennyi időt vagy Krisztussal egy nap – és mennyit szánsz másra?
Milyen eszközöket használsz a Róla szóló bizonyságtételhez – és milyet a
munkádhoz? A kapcsolataidban, közösségeidben mennyire van jelen Krisztus?
Amilyen kérdések foglalkoztatnak, azokban megtalálod a Krisztus válaszát – és
aszerint döntesz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése