KÁLVIN ÉLETE ÉVSZÁMOKBAN

1509. 07. 10.	Franciaország Noyon	Születés – kelta örökség.
1512. -3 éves	Noyon	Anyja, Jeanne Le Franc meghal
1523-ig	Noyon	Iskola Kámzsások kollégiuma
1521.	Noyon	Egyházi javadalom: a katedrális kórus-bejáratánál álló Gesine oltár bevételeinek ¼ része, ugyanezt kapta már 3 éve bátyja, Charles is. E javadalom forrása különböző földbirtokok jövedelme volt. Ezek közül az egyik: Espeville-ben van, amit később Kálvin írói álnevéhez fel is használt.
1523-1528.	Párizs	College de Montaigu, Bölcseletet tanul. A szabad művészetek magisztere lesz. Ebben a híres és szigorú intézetben tanult Rotterdami Erasmus, Rabelais és Loyolai Ignác is.
1528-1530	Orleans	Jogi tanulmányok. Görög tanára a német Melchior Wolmar ismerteti meg Luther tanaival
1530-1532.	Bourges	Jogi licenciátus
1531.	Noyon	Apja, Gerard Cauvin, volt káptalani jegyző, egyházi bírósági titkár, számtartó, káptalani jószágkormányzó halála. Mivel egyházi büntetés alatt állt, csak fia, Charles közbenjárására temethetik megszentelt földbe.
1532-1533.	Párizs	A későbbi College Royal-ban humanista képzésben részesül, teológiát és hébert tanul
1533.	Párizs	Jogi doktorátus Első könyve: Kommentár Seneca: De Clementia-jához. Saját költségén adta ki. Nem volt siker.
1533. 11. 01.	Párizsból	Nicolas Cop rektori beszéde a reformáció szellemében
1533 ősze – 1534 tavasza 24 éves	Angoulém-ban,	Luis du Tillet kanonok vendége álnéven.   Kálvin megtérése Tanulmányozza az egyházatyák írásait és Zwingli műveit
1534 áprilisa	Nérac	I. Ferenc király húgának, Navarrai Margitnak az udvarában talál menedéket
1534. 05. 04.	Noyon	Kálvin lemond egyházi javadalmáról
1534. 05. 06.	Noyon-i Egyházmegye	Bátyját, Charlest, aki katolikus pap volt, kiközösíti az egyház
1534.		Első teológiai tárgyú műve: Psychopannychia
1534. nyara	Párizs	Elmarad a hitvita Servet Mihállyal
1534. 10. 17.	Párizs	A misét támadó protestáns plakátok miatt üldözések, máglyák.
1534 ősze	Metz, Strasbourg, Bázel	Du Tilllet kanonokkal menekül el az országból. Bázelben Matinus Lucianus álnéven él (a Calvinus anagrammája).
1535 januárja	Bázel	Lektorálja unokatestvére, Pierre Robert Olivetan bibliafordítását, amely a valdensek kérésére készült. Latinul előszót ír hozzá. Ez lett a francia protestánsok közös Bibliája.
1535. 08. 23.	Bázel	Befejezi az Institutio Christianae Religionis („A keresztény vallás rendszere”) című művének első megfogalmazását. A mű sikeres, az írója pedig híres lesz.
1536 májusa	Bázel	Az Institutio Christianae Religionis („A keresztény vallás rendszere”) című művét latinul először Thomas Platter Kiadó jelentette meg.
1536 tavasza	Ferrara	Du Tillet-tel, Charles d’Espeville álnéven Estei Renáta hercegnő udvarában humanista találkozón vesz részt.
1536 júniusa	Noyon	Intézi a család ügyeit: eltemeti bátyját, eladja a noyoni birtokot. Antallal és Máriával készül elmenekülni az országból. Először azt tervezik, hogy átmennek az új világba, Amerikába. De a francia telepesek tömeges mészárlásáról érkező hírek miatt végül Basel felé veszik az irányt.
1536 júliusa	Út Strasbourgba	Az V. Károly német-római császár és I. Ferenc, francia király közötti háború miatt Genf felé kerülnek.
1536. 07. 13. 27 éves	Genf	„Guillaume Farel mester visszatartott Genfben, nem annyira tanácsaival és buzdításaival, mint inkább rettenetes kényszerítésével, mely olyan volt, mintha Isten karja nyúlt volna le a magasból, hogy visszatartson.” Kávin: Magyarázatok a Zsoltárok könyvéhez (1557)
1537. 01. 16.	Genf	A Városi Tanács válasza Kálvin beadványára: - minden vasárnap úrvacsora – évi négy úrvacsora - zsoltáréneklés az istentiszteleten- elutasítva - egységes hitvallástétel – elfogadva - presbitérium felállítása – elutasítva - a presbitérium gyakorolja az egyházfegyelmet – elutasítva - új házasságjog – elutasítva - a gyermekek oktatása, és hitre nevelése – elutasítva
1538. 03. 11.	Genf	A Városi Tanács a lelkészek megkérdezése nélkül bevezeti Bernhez hasonlóan az úrvacsorának lutheránus módon, ostyával történő kiszolgáltatását.
1538. 04. 23.	Genf	Kálvint és Farelt száműzik a városból, amit 25-én megkönnyebbülve el is hagynak.
1538. 09. 08.	Strasbourg	Martin Bucer meghívására a városban tartózkodó francia menekültek lelkésze lesz, és a Johann Sturm alapította Akadémián is tanít. Megélhetése nehéz, értékes könyveiből is eladni kényszerül.
1539.	Strasbourg	Az Institutio második latin nyelvű kiadása. Megjelenik a Római levélhez írt Kommentárja.
1540 júniusa	Hagenau	Strassburg kiküldötteként vett részt a vallási vitán. Június végén Farellel utazott a Strassburgtól 30 kilométerre északra fekvő elzász városba.
1540 augusztusa	Strasbourg	Kálvin feleségül veszi Idelette de Bure-t, Jean Stordeur, egy vallon anabaptista özvegyét, aki két gyermeket nevelt. Házasságukat Farel áldotta meg. Miután felvették a szabó céhbe, megkapta a strasbourgi állampolgárságot.
1540 októbere – 1541. január	Worms	Kálvin a strassburgi főiskola rektorával, Johannes Sturmmal utazott Wormsba. Kálvin megismerkedett Melanchton Fülöppel. Ennek gyümölcse az ágostai hitvallás módosított változata (Confessio augustana variata), amelyet Kálvin maga is aláírt; a Loci communes francia nyelvű kiadása, és Kálvin Melanchtonnak ajánlott kötete 1543-ból.
1541 márciusától júniusig	Regensburg	Részt vesz az V. Károly által szervezett vallási disputákon, amelyeknek a vallásbéke megteremtése volt a célja. Ezt nem érték el a tanácskozások, de Kálvin elmélyítette barátságát Melanchtonnal.
1541 nyara	Strasbourg	Pestisjárvány. Felesége megbetegszik.
1541.	Strasbourg	Az Institutio francia nyelvű kiadása.
1541. 09. 13.	Genf	Visszatérés. Vasárnap a megkezdett igehirdetés sorozatot ott folytatta, ahol távozása előtt abbahagyta.
1542. 01. 02.	Genf	A Városi Tanács jóváhagyja az Egyházi Rendtartást (Ordonances Ecclesiastiques), miután azt a Kistanács (Petit Conseil) és a Közgyűlés (Conseil Général) már korábban jóváhagyta. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács), amely kilenc lelkészből és tizenkét világi tagból állt.
1542. 07. 28.	Genf	Jacques névre keresztelt gyermeke megszületik, aki csecsemőkorában meg is hal.
1542.	Genf	Kiadja az általa átdolgozott strasbourgi Imádságos- és énekeskönyvet, s megjelenik a Genfi Egyház Kátéja.
1543	Párizs	A Notre Dame előtti téren elégetik Kálvin főművét, az Institutiot.
1544. 05.30.	Genf	Idelette egy leánygyermeknek ad életet, aki fertőzésben meghal.
1549. 03. 29.	Genf	Felesége halála.
1549.	Genf - Zürich	Zwingli utódjával, Bullinger Henrikkel sikerül egyezségre jutni a sákramentumok és az úrvacsora kérdésében: Zürichi Egyezmény (Consensus Tigurinus)
1553. 10. 27.	Genf	Servet Mihályon végrehajtják a rá már az Inkvizíció által is kirótt ítéletet, a máglyán való megégetést.
1555.	Genf	Kálvin megtagadja az úrvacsorát Ami Berthelier-től, a libertinusok vezetőjétől, amiért ő barátaival elhagyja a várost. Ettől kezdve nincs ellenfele a Városi Tanácsban.
1555/1556	Genf	Egy éven át Mózes 5. könyvéről prédikál, és a szövetség teológia keretein belül fogalmazza meg gazdaságetikai gondolatait. A szegénység leküzdésére kórházat, árvaházat, szegényházat alapít, mértékletes kamatgazdálkodást javasol.
1559	Genf	Közép- és főiskola megnyitása, Legmagasabb szinten a teológiai képzés folyt. Később megindult a jogi és az orvosi oktatás is – így egyetemmé bővült az akadémia, aminek első rektora Theodor de Béza volt (Kálvin utódja, és első életrajz írója). Kálvin halálakor 1500 diákja volt a Teológiának.
1559.	Genf	Az Institutio végső latin verziója Kálvin életében. Az 1560-as kiadás már tartalmazza a tanítványok kiegészítéseit is.
1559	Genf	Kálvin megkapja születésnapjára a Városi Tanácstól a Genfi Polgárjogot 23 év után
1562.	Genf	Elkészül a teljes Zsoltároskönyv
1564. 02. 06.	Genf	Utoljára prédikál
1564. 04. 25.	Genf	Kálvin Chenelat Péter genfi jegyzőnek lediktálja végrendeletét
1564. 05. 27.	Genf	Kálvin halála 55 éves