„Ellenségeskedést támasztok
közted és az asszony közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a fejedet
tapossa, te meg a sarkát mardosod.” 1Móz 3,15
A keresztyén
ember Krisztus várása nem tétlen vágyakozás az eljövendő után, hanem
felkészülés a boldog találkozásra. Ennek a készülődésnek pedig szerves része
az, hogy tisztázzuk önmagunk számára, mit is kaptunk mi Krisztustól. Ezen a
nyomvonalon elindulva célszerű végigvennünk azt, milyen ígéretek, próféciák
teljesedtek be az Ő első eljövetelekor – hiszen mindaz, amit már beteljesített
azzal minket ajándékozott meg!
Az eljövendő
Messiás szabadítására vonatkozó első jövendölés rögtön a bűneset után hangzik el.
Ebben megígéri a mi szerető mennyei Atyánk, hogy nem hagy minket magunkra a
bűneinkben: nem egyedül kell a gonosz kígyóval megküzdenünk. A Kísértő hiába
mardossa a sarkunkat, csíp meg közülünk számosakat, de nem kerekedhet felül. Ez
viszont nem a mi érdemünk, mert a jövendölés arról, aki majd a kígyó fejére
tapos – az nem rólunk szól, hiszen az egyes számban van megfogalmazva. Az
utalás a mi hitünk szerint Krisztusra vonatkozik: Ő is Éva leszármazottjaként
születik erre a Földre, de bűntelenül és győztesen diadalt aratva az ősi kígyó
felett: eltaposva azt!
Jézus
kiküldött tanítványai visszatérve Hozzá arról számoltak be, hogy „Uram, még az
ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre!” (Lk 10,17). De mit mond
Jézus? Ő sokkal megdöbbentőbb módon mondja el ugyanezt a tényt: „Láttam a
Sátánt villámként leesni az égből.” (Lk 10,18)! Elmondja azt is, hogy a kettő
között milyen összefüggés van: a mennyből levettetett Sátán seregének miért
tudott parancsolni Jézus tanítványa. Jézus így mondta ezt el: „Íme, hatalmat
adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden
erején, és hogy semmi se árthasson nektek.” (Lk 10,19). Eljött az, aki a kígyó
fejére taposott, és Ő hatalmat adott a tanítványainak, hogy ezt ők is megtegyék
az Ő nevében! Beteljesedett az ősi prófécia. Legyőzetett a mi ellenségünk,
akinek eddig ki voltunk szolgáltatva…
Ez mind nagyon szép és nagyon jó, de a prófécia az emberiséggel egyidős,
ez a történet is lassan kétezer éves, mi viszont ma élő emberek ebből nem sokat
érzünk. Erről szól a készülődésünk: tudatosítanunk kell magunkban, hogy mi is
Jézus tanítványai vagyunk, Ő elhívott minket is, hatalmat adott nekünk is, mert
megajándékozott minket is az Ő nevével, a mi életünk is arról szól, hogy
Krisztus az életünkben az Ördög munkáit lerontja, és az Ő győzelmét teljessé
teszi bennünk! S ígéretünk van, hogy: „A békesség Istene pedig összezúzza a
Sátánt lábatok alatt hamarosan.” (Róm 16,20). De nekünk is azt mondja, mint a
tanítványainak: „ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek,
inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.” (Lk 10,20). A
mi igazi örömünk az kell, hogy legyen: helyünk van a mennyben! Ámen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése