Ez(ek)en
felül egy kiváltképp való utat is mutatok nektek:
Akár emberi, akár angyali nyelven beszélek
– De Szeretet nincs bennem, akkor olyan lettem, mint valami csörgő fém, vagy egy
zajos cintányér!
Sőt lehetek próféta, és ismerhetem az
összes misztériumot, és minden tudományt; és ha teljes hitem is van, úgyhogy
hegyeket mozgathatok – Szeretet viszont nincs bennem: semmi vagyok!
Ha vagyonomat mind felétetem, és ha
testemet tűzhalálra adom – Szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból!
A Szeretet türelmes, jóságos. A
Szeretet nem vetélkedik, a Szeretet nem dicsekszik, nem gőgös, nem viselkedik
szemérmetlenül, nem a sajátját keresi, nem hagyja magát rászedni és Ő sem
gondolkozik gyalázatos dolgokon, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az
igazsággal.
Mindenképp oltalmaz, mindent hisz,
mindent remél, mindvégig kitart!
A Szeretet sohasem borul le!
Legyen bár prófétálás – feleslegessé
válik; vagy akár nyelvek – elhallgatnak; vagy akár tudományok – tétlenül
hagyatnak. Részleteket ismerünk ugyanis, és részleges a prófétálásunk is.
Viszont mikor eljön a teljesség, a rész szerint való felesleges lesz.
Amikor gyermek voltam: úgy beszéltem,
mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek.
Amikor férfiú lettem elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által
homályosan látunk, akkor pedig szemtől-szembe, most részleges az ismeretem,
akkor pedig úgy ismerek majd, ahogyan én is megismertettem.
Most pedig megmarad a hit,
a remény, a Szeretet – e három. A legnagyobb pedig a Szeretet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése