Isten nem hallgatja el a bűnt! A vezetőkről és a
papokról sem feltételezi, hogy nem hibázhatnak. Segíti őket az Istennel való
kapcsolat helyreállításában. Az elöljárók és az Isten választottai sem szentek!
Ez az áldozat csak nem szándékos vétek esetén működik.
A szándékos vétkekről elmondja a törvény, hogy „ki kell irtani” azokat, akik
ilyeneket elkövetnek, mert „az Urat gyalázta”, „az Úr igéjét vetette meg” (4Móz
15,30-31)!
Itt már nem az ember „akar” áldozatot bemutatni –
hanem Isten rendeli el, hogy ha nem szándékosan vétkezett valaki az Úr
valamelyik tilalma ellen „mutasson be” áldozatot az Úrnak!
Ez a jóvátételi áldozat első fajtája. Chatta’t – jelenti magát a bűnt, és a
bűnért való áldozatot is. Önhibáján kívül a bűn állapotába kerül – beleesik a
pap, vezető ember, az egész nép, vagy közember – az nem csak őt teszi bűnössé –
hanem a népet is. Ha kitudódik – tisztázni kell, nem lehet a szőnyeg alá
söpörni…
Legjobb, ha nem tudódik ki? A bűn mindig kitudódik!
Kollektív felelősség egymásért. Ma se szentek sem a vezetők, sem a papok, sem a
nép. Csak ma a kifogások kerülnek előtérbe és nem a jóvátétel, és a
kiengesztelődés! S így egymást tesszük bűnrészessé bűneinkben…
Ez az áldozat különleges, mert vérét beviszik a
szentélybe és meghintik vele a kárpitot. A bűn eltávolít Istentől – az
áldozattal egészen közel kell hozzá menni, hogy újra közelebb kerülhessünk!
Legközelebb Istenhez az Ő Fia van – áldozata szüntelenül az Atya szeme előtt
van.
Aki elkövette a bűnt – ő nem ehet az áldozatból! Bűne
kizárja őt a közösségből, a saját bűnéért bemutatott áldozat nem neki szól!
Viszont, ha elvégzik az engesztelő áldozatot, akkor
bocsánatot nyer a bűnös! Újra a nép teljes jogú tagja, újra hiteles vezető,
pap… Újra Isten szövetségének tagja!
Dr. Sándor Balázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése