2014. április 18., péntek

„Asszony, íme, a te Fiad”; „Íme a te anyád!” (Jn 19,26-27)




A kereszt alatt nem csak a halált osztó katonák, és a gúnyt, szidalmazást árasztó gyűlölködők vannak ott – hanem ott vannak azok, akik bizalmas kapcsolatban vannak Jézussal. Ott vannak az új életet nyert, megszabadított asszonyok (Mk 16,9; Lk 9,2), akik nem már tudtak elszakadni Jézustól. Ott van a szeretett tanítvány, aki Jézus életében az Ő bizalmasa (13,23-25), halálában a titok buzgó megismerője (Jn 20,3-10), feltámadása után pedig hűséges tanúja a történteknek (Jn 19,35; 21,24). Ott van Mária, az édesanya, aki ugyanolyan bensőséges viszonyban van fiával itt a kereszt alatt is, mint volt a kánai menyegzőn (2,1-11).
Megállni a kereszt alatt ez különösen megrendítő. Megállni és kiszakadni a világi dolgok cselekvéséből. Megállni és átélni a meghaló Megváltó és az életet nyerő bűnös drámáját. Megállni és állva maradni – kegyelemből; nem elesni az ítélet miatt! Megállni hűséggel, mert mindvégig követtük Őt…
János úgy írja le a történteket, hogy akiket Jézus kiemel az ott állók közül, azokat nem nevükön nevezi meg: „szeretett tanítvány”, „Jézus anyja” „asszony”. Mert nem a személyük a fontos, hanem a Jézushoz való viszonyuk! Mi kik vagyunk ott a kereszt alatt?
A kereszt mellett új család születik, nem a vér szerinti rokonság, hanem a Jézushoz való kapcsolat a fontos – a Jézus vére szerinti kapcsolat: az egyház! Az anyát bízza a tanítványra – magához is veszi. De több ez a fiú gondoskodásánál az anyjáról, itt a Hozzá hűségesek egységbe vonásáról, az egyház születéséről, értelméről, lényegéről van szó!
Jézus a keresztje alatt állókra rábíz valamit, megbízatást kapnak a Mestertől, mert az új élet nem lehet tétlen. Nincs tanítványság megbízatás nélkül: nincsenek feladat, küldetés nélküli keresztyének! Jézus neked is feladatot, megbízatást adott, ad a kereszten!
Jézus a keresztje alatt állókra rábíz valakit. Neked van-e valakid, akit a Mester a keresztről bízott rád?      

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése